Helsinki az idén új, minden szempontból forradalminak tekinthető közlekedési rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi az utazók számára, hogy egyetlen, SMS-ben vagy mobilalkalmazáson keresztül megvásárolt jeggyel bárhova eljuthassanak a városon belül. A szoftver automatikusan kidolgozza az ideális útvonalakat; a közlekedők az előre kiszámított díj leszurkolása után az összes városi és magánszolgáltató járműveit igénybe vehetik, hogy gyorsan és biztonságosan eljuthassanak az úti céljukhoz.
„A jegy ára az utazás időtartalmától és komfortfokozatától függően változik” – mondta a Wired UK-nek nyilatkozva Sampo Hietanen, a projektet kidolgozó Intelligent Transport Systems Finland vezérigazgatója. A képlet egyszerű, akinek sietős dolga van, vagy teljes kényelemben szeretne utazni, többet, aki ráér és a fapadossal is beéri, kevesebbet fog fizetni. Ehhez mindössze egyetlen új szolgáltatás, az ún. „Kutsuplus” minibuszflotta felállítására volt, amelyek szétszórják a közlekedőket a buszmegállók, taxidrosztok, közbringa-állomások között. No meg persze arra, hogy nem kevés munka árán egységes rendszerbe szervezzék a városi tömegközlekedés és a magánfuvarozók szolgáltatásait.
Populációs robbanás előtt állunk
Helsinki rugalmas, adatvezérelt közlekedési rendszere ma még egyedülállónak számít, de a szakemberek szerint a következő években-évtizedekben, a népesség növekedésével párhuzamosan, egyre több városnak kell majd hasonló megoldásokat bevezetnie. Annál is inkább, mivel a becslések szerint populációs robbanás várható: 2030-ban világszerte már közel ötmilliárdan fognak nagyvárosokban élni. Nem véletlen, hogy egyre több helyen próbálkoznak smart city rendszerek bevezetésével, sőt komplett okosvárosok felépítésével.
„Már ma is számos olyan település van, amelyet »okosvárosként« emlegetnek, de ezek többsége egyelőre csak technológiai értelemben modernizálódott: szenzoros adatgyűjtő rendszereket, vezérlőrendszereket alkalmazásokat építettek ki – fejtegette Gerhard Schmitt, az ETH Zurich információarchitektúrával foglalkozó tanszékének professzora, a szingapúri ETH Future Cities Laboratory vezetője. – Pedig ennél többre van szükség, a városoknak elsősorban a bennük élők igényeit kell kiszolgálniuk.” Schmitt szerint fontos lenne, hogy a városvezetők meghallgassák, sőt, ki is kérjék az emberek véleményét az infrastrukturális fejlesztésekkel és az általuk használt vagy bevezetés előtt álló szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A virtualizált város
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint ma Szingapúr az okosodó városok mintapéldája. „Amit Szingapúrban látnak, a kétségbeesett igyekezet és a nyughatatlan kreativitás terméke. Mi nem azért fejlesztjük a várost, mert ez szexi: számunkra ez a túlélés feltétele” – jelentette ki egy áprilisi konferencián Vivian Balakrishnan, a városállam volt környezetvédelmi és vízügyi minisztere, a Smart Nation Initiative vezetője. A szakember elhatározott célja, hogy munkatársaival együtt az okostechnológiák „kísérleti egerévé” változtassa Szingapúrt.
„Megpróbáljuk az egész várost virtualizálni” – mondta Low Teck Seng, a szingapúri innovációs finanszírozási szervezet, a National Research Foundation (NRF) ügyvezető igazgatója –Valamennyi épületről 3D-modelleket készítünk, amelyekbe a kamerák által szállított valós idejű adatokat is integráljuk, hogy megkönnyítsük a forgalomirányítást és a katasztrófaelhárítást.”
Szenzorok, sofőr nélküli bricskák, okoskukák
Tavaly a szingapúri kormány szakemberei egy komplett kerületet bedrótoztak, hogy ott próbálhassák ki a legújabb digitális városmenedzsment-technológiákat. A projekt keretében több mint ezer szenzort szereltek fel, amelyek a forgalomtól a közvilágításig mindent folyamatosan monitoroznak.
A szenzorok egy újonnan kifejlesztett, nagy sebességű adatátviteli hálózaton keresztül továbbítják az adataikat a központba. Az utcák tisztán tartásáért a Temasek Polytechnic és a ZWEEC Analytics közös fejlesztésű videóelemző rendszere és okoskukái felelnek. Az utazókat a National University of Singapore és a Singapore-MIT Alliance for Research and Technology (SMART) sofőr nélküli bricskái fuvarozzák. Az égész olyan, mintha a Szárnyas fejvadász díszletében lennénk.
Szingapúr okos szervezéssel az autóforgalmat is csökkenteni szeretné. „A SMART kutatóinak friss tanulmánya szerint a közlekedési igényeket a ma forgalomban lévő járművek 30 százalékával is kielégíthetnénk” – mondta Carlo Ratti építész és okosváros-kutató. „Nem akarunk még több autót az útjainkon” – toldotta meg Seng professzor is. – Inkább sofőr nélküli tömegközlekedési eszközökben gondolkodunk.”
Élő laboratórium
Szöultól hatvanöt kilométerre délnyugatra egy másik, ha lehet még ambiciózusabb terv megvalósításán dolgoznak: a semmiből akarnak egy komplett okosvárost felhúzni – szenzorokkal, nagy sebességű adatátvitelt lehetővé tévő optikai kábelhálózattal és high-tech városi rendszerekkel, amelyeket bárki használhat majd.
„Infrastrukturális szempontból nagy előny, hogy már az építkezések megkezdése előtt lefektethetjük a legmodernebb kommunikációs hálózati technológiákat” – magyarázta Tom Murcott, a Songo Nemzetközi Üzleti Negyedet építtető Gale International ingatlanfejlesztő cég munkatársa. A Gale a Ciscóval közösen alapította meg a u-Life Solutions nevű céget, amely az egymással kommunikáló „internet-of-things” eszközöket kiszolgáló gerinchálózatot fogja kiépíteni Songóban. „Ez [a szolgáltatás] lehetővé teszi majd a bérlők számára, hogy a légkondicionálástól a tévékészülékeiken keresztül a liftekig mindent az interneten keresztül irányíthassanak – magyarázta Murcott. – A Cisco egy HD telepresence rendszert is épített, amelyet mind a tizennégyezer lakóegységben felszerelünk majd, hogy a lakók ezen keresztül tarthassák a kapcsolatot a városvezetéssel, a boltosokkal vagy az egészségügyi dolgozókkal.”
A mérnökök speciális szemétszállító rendszert is terveztek a városhoz, amely egy bonyolult csőhálózaton keresztül automatikusan továbbítja a háztartási hulladékot a feldolgozóközpontokhoz. „2016-ban széles körben is implementáljuk ezeket a szolgáltatásokat, miközben a SparkLabs hardverinkubátorral együttműködve újakat is fejlesztünk” – fejtegette Murcott. – Songdo afféle »élő laboratóriumként« is működik majd, így az ott élők segítségével próbálhatjuk ki a legújabb technológiákat.”
