A klímaváltozás és negatív hatásai érintik a mezőgazdasági termelést is, mondta Áder János a Szolnoki Főiskolán tartott IX. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nevű konferencián, ahol arról is beszélt: a népesség növekedésével párhuzamosan mintegy nyolc hektár termőföld pusztul el percenként a világon.
A köztársasági elnök a Szolnoki Főiskola Térségfejlesztő és Innovációs Tudásközpontja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakbizottsága által rendezett eseményen kifejtette: Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11 százaléka a mezőgazdaságból származik.
Az államfő beszédében kiemelte, hogy az ipari forradalom óta drámai módon nőtt a világ népessége: míg előtte, az 1800-as években még 1 milliárd ember élt a Földön, ma már több mint 7 milliárdan vagyunk, 2050-re várhatóan 9 milliárdra nő a népességszám. Emiatt nő a fogyasztás, a mezőgazdasági termelés, a földhasználat, a termelés és az ipari kibocsátás is. Mindez többletenergia-felhasználással jár, amely növekvő széndioxid- és üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.
A gazdálkodók egyre nehezebben tudnak megélni, a falvakból városokba vándorolnak, ahol nő a szennyezés és ellátási problémák jelentkeznek, amelynek egyenes következménye a migráció – közölte. 1950-től napjainkig az ötmilliónál több lakossal rendelkező városok száma 8-ról 69-re nőtt, miközben a környezetszennyezés 75 százaléka a nagyvárosokhoz kötődik – emelte ki.
Áder János beszélt arról is, hogy a világ mezőgazdasági területeinek mintegy húsz százalékán öntözéses gazdálkodás folyik. Ennek komoly kockázata van, amennyiben mindez nem ésszerű keretek között hanem “rablógazdálkodás” formájában történik – hangsúlyozta. Példa erre Szaúd-Arábia, Kalifornia vagy Etiópia – mondta.
Utóbbi országban az aszály, az ésszerűtlen vízbázissal történő gazdálkodás következtében a talajvízszint 12-40 méterrel csökkent, így öntözés szempontjából elérhetetlenné vált az ottani vízbázis, ennek következtében 15 millió ember megélhetése került veszélybe – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök beszédében figyelmeztetett a monokultúrás gazdaság hosszú távon jelentkező kockázatára is. Ennek kapcsán elmondta, hogy a Földön ismert kétezer búzafajból összesen mintegy kilencet termesztenek emberi fogyasztásra. Néhány hetes hír, hogy Norvégiában megnyitották a világ legnagyobb génbankját, ahol összegyűjtik azokat a magvakat, amelyek még megőrizték azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyekre néhány évtized múlva szükség lehet.
