Közélet
Biszku Béla (Array)

„Egy napot sem fog ülni ez a tömeggyilkos”

László Pál
László Pál

újságíró. 2015. 06. 02. 11:56

A címben szereplő erős mondat egy jobbikos politikus szájából hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Miután a bíró bejelentette, hogy újból kell kezdeni a Biszku Béla elleni eljárást, valamint új bíró is kell. És lehet, hogy igaza lesz. A volt belügyminiszter 93 éves és beteg.

„Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak.”

A többi közt ezt kérte a másodfokú bíróság a Biszku-perben. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről. De az is feltétele az új eljárás sikerességének, hogy tisztázzák, milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok.

A hétfői ítélet azonban nem másról szól, mint hogy a 93 éves Biszku Béla még néhány évig biztosan nem áll bíróság elé. Az ítélet pedig még messzebb van. Legyen ez terhelő vagy akár felmentő.

Gellért Ádám nemzetközi jogász szerint nagy valószínűség szerint még abban az esetben is, ha elítélésre került volna sor, akkor sem kellett volna Biszku Bélának börtönbe vonulnia rossz egészségügyi állapota miatt. Gellért azt mondja, hogy miután az ügyészség amellett döntött, hogy két sortűzügyben emel vádat, várható volt, hogy nehézségei lesznek a vád bizonyításával kapcsolatban. A salgótarjáni és Nyugati téri sortűzperben ugyanis nem volt a vád tárgya, hogy ki és miért rendelte el a sortüzeket, azt csak mellékesen és az akkor eljáró bírói – egyébként helyes – aktivizmus miatt érintette a bíróság.

Biszku Béla (Array)Fotók: MTI/Kovács Tamás

A vádirat

A Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtt bizonyítottnak látta, hogy Biszku Béla három különböző tényállás alapján is bűnös. Az 1956-os szabadságharc leverése után Biszku Béla szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak – ezt is állította a vádirat.

Eszerint a tényleges hatalmat gyakorló, a pártállami rendszerben az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága létrehozta az úgynevezett „karhatalmat” – mint fegyveres alakulatot -, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat, célokat határozott meg, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

A vádirat szerint ennek eredményeként a karhatalmi alakulatok sortűzzel lőttek a polgárokra, többtucatnyi tüntetőt lőttek le, nők és gyerekek is meghaltak, „ellenforradalmár-gyanús” embereket – három MTA-s kutatót – hurcoltak el és vertek össze. Mindez 1956 decembere és 1957 márciusa között történt. Biszkunak a vád szerint a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban ő nem tett semmit, sőt, az erről szóló dokumentumokat “elásatta” az irattárban.

Biszku Béla (Array) 

Az apró

Biszkunál 2010-ben 11 darab sörétes vadásztöltényt találtak, emiatt lőszerrel való visszaélésért is felelősségre vonták. És egy televíziós interjúban ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat, amiért a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását valósította meg az akkori ítélet szerint. Az egykori belügyminiszter többször hangoztatta: az ’56 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, így nincs is miért bocsánatot kérnie.

Gellért Ádám nemzetközi jogász szerint Biszku Bélával elsősorban a belügyminiszteri tevékenysége, azaz az 1957. március 1-e utáni eseményekkel kapcsolatban lenne érdemes kiterjedt nyomozást folytatni. Az 1956-os események utáni megtorlásban ugyanis kulcsszereplő, fő döntéshozó és döntésvégrehajtó volt. Ez most már elsősorban csak a nemzetközi jog (emberiesség elleni bűncselekmény) alapján történhet. Történész, levéltáros és ügyészi szakemberek bevonásával kéne lefolytatni egy mindenre kiterjedő kutatást, nyomozást.

A most megsemmisített ítélet után Biszkunak nem kellett azonnal bevonulnia a börtönbe. Oxigénhiányos szívbetegségben szenved, korábban megállapították, hogy kardiológiai gondozása élete hátralévő részében folyamatosan indokolt. Vagyis ha egyszer mégis elítélik, akkor is olyan intézményt kell keresni az elhelyezésére, amiben biztosított az állandó felügyelet.

Tököl vagy Nagyfa

Magyarországon minden letöltendő börtönbüntetésre ítélt elkövetőt – rácsok mögötti életének megkezdését megelőzően, – úgynevezett befogadási eljárásnak vetnek alá, melynek során – többek között – egy orvos is megvizsgálja.

Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a fogvatartott egészségügyi ellátásra szorul, sőt, kórházi elhelyezést igényel, a tököli rabkórházba szállítják. Itt bármilyen egészségügyi problémát kezelni tudnak, akár műtéteket is végeznek. Az épületen belül nem zárkák, hanem kórtermek vannak, a folyosókon szabadon járkálhatnak a rabok. Amennyiben az elítélt nem tudja ellátni magát, és a kórházi ellátáson felül 0-24 órás felügyeletre is szorul, a nagyfai utógondozói részlegen helyezik el. Itt vannak azok a fogvatartottak, akik állandó gyógyszeres kezelést, orvosi megfigyelést kapnak. Ezt a köznyelvben sokan afféle elfekvőnek említik, amit csak „lábbal előre” lehet elhagyni.

Ha Biszku Béla mégsem igényelne kórházi elhelyezést, egészségügyi ellátást, az ország bármely szegletének büntetésvégrehajtási intézményében el tudják helyezni, mindegyik alkalmas kerekes székes elítéltek fogadására, és mindenhol foglalkoztatnak orvost, valamint nővért.

Az egykori belügyminiszter ellen már két és fél éve folyik egy másik nyomozás is az ’56 utáni megtorlási perekkel kapcsolatban. Hivatalosan azonban még nem gyanúsították meg. Az ügyvédje, Magyar Gábor szerint ez benne van a levegőben, és az is lehet, hogy akár holnap bejelentik a meggyanúsítását. És ezt mondja a nemzetközi jogász is. Gellért Ádám szerint a nyomozás ideje alatt még életben volt az egyik tanú, ám őt az ügyészség még csak ki sem hallgatta. “Az államapparátus könnyen kideríthetné, hogy kik azok, akik még életben vannak, csak akarat kérdése.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.