A 33 éves gyöngyösi férfi tavaly ősszel tett közzé egy a „II. világháború alatti holokauszt megtörténtét kétségbe vonó, abból gúnyt űző képet” az interneten. Emiatt eljárás indult ellene nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt.
A férfi az ismeretlen személy által összeállított montázst tavaly szeptemberben osztotta meg, és a Heves Megyei Főügyészség keddi tájékoztatása szerint körülbelül 4000 ismerőse számára tette hozzáférhetővé azt. A képen Auschwitz II. (Birkenau) megsemmisítő tábor bejáratának rajza volt látható úgy, hogy a készítő egy közismert vidámpark logóját stilizálta, és egyebek mellett „Auschwitzland, a világ legnagyobb mesetábora!” felirat szerepelt rajta. Az ábra a Birkenauban „történt eseményeket a történelmi tényeket meghamisítva jelentéktelen színben, meseként, illetve pusztán egy nyári táborozásként tüntette fel” – írják.
A Gyöngyösi Járási Ügyészség a nyomozás lefolytatása után két évre elhalasztotta a vádemelést a büntetlen előéletű gyanúsítottal szemben, ezzel egyidejűleg azonban – pártfogó felügyeletének elrendelése mellett – úgynevezett nevelő célzatú magatartási szabályokat írt elő a számára, mivel álláspontjuk szerint „ettől várható leginkább, hogy jövőbeni magatartásában kedvező hatás mutatkozik”. Ennek megfelelően a Gyöngyösi Járási Ügyészség a férfi kötelességévé tette, hogy saját költségén látogasson el a budapesti Holokauszt Emlékközpontba, és az ott megtekintett kiállításról számoljon be pártfogójának, valamint olvassa el a Holokauszt című könyvet. Ha mindezt nem tartja be, vádemelésre számíthat.
Ahogy arról korábban a Hír24 elsőként beszámolt, a bíróság idén januárban ítélt el három fiatalt, akik 2013 november végén úgy döntöttek, rongálnak itt-ott a fővárosban: a társaság az ominózus hajnalon – 2013. november 30-án – “tiszteletét tette” a Blaha Lujza téren, a Nyugatinál, majd a Városháza parknál. “Névjegyüket ” is otthagyták összetört menórák és emléktáblák formájában, amelyek a hanuka ünnep tiszteletére álltak ott. A bíró akkor külön magatartási szabályként előírta számukra két könyv elolvasását: az egyik Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság, a másik pedig Fleck Gábor és Szuhay Péter, Kérdések és válaszok a cigányságról című műve. A fiúknak olvasónaplót is írniuk kellett, majd bemutatni azt a melléjük kirendelt pártfogó felügyelőnek..