Közélet

Hatan fulladtak a Dunába három nap alatt

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2014. 07. 11. 13:31

A rendőrség emlékeztet, hogy a folyóban csak a kijelölt helyen lehet fürdeni, a fővárosi szakaszon nincs ilyen hely.

Korábban a témában:

Július 7. és 9. között hatan fulladtak meg a Duna magyarországi szakaszán, többségükben a főváros területén fürdőzők.

Ennek kapcsán Barnácz István, a kapitányság vezetője hangsúlyozta: a főszabály szerint a Duna valamennyi, városokon átvezető szakaszán, így Budapest egész területén tilos a fürdőzés, illetve máshol is csak a kijelölt helyeken szabad úszni.

Elmondta: az idén már 35-en fulladtak a Dunába, a baleseteket pedig többnyire emberi felelőtlenség okozta.

Figyelmeztetett arra, hogy a Duna mint nemzetközi vízi út rendkívül veszélyes. A folyó uszadékokat sodor, kis területeken is szélsőségesen ingadozó a víz hőmérséklete, jelentős a hajóforgalom és az épített partfalak miatt különösen a városokban erős a hullámzás.

Különösen frekventált, így veszélyes helynek számít a többi között a Római-part, a Margitsziget, a Hajógyári-sziget és a Kopaszi-gát, közlése szerint ezeken a területeken fokozott ellenőrzést végeznek.

Hozzáfűzte: az elsődleges céljuk nem a büntetés, hanem a figyelmeztetés, a balesetek megelőzése. Annál is inkább, mert a Dunában nem elegendő az úszásjártasság. Ugyanis azoknak a 80 százaléka, akik a folyóban lelték a halálukat, tudott úszni, és az emberek általában a parttól mindössze 15-20 méterre fulladnak a vízbe.

Különös kockázatot jelent az alkoholfogyasztás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek – tette hozzá.

Arról is szólt, hogy 14 évnél fiatalabb gyerekek számára a vízi járműveken kötelező a mentőmellény viselése, illetve motoros hajó csak a megfelelő jogosítvánnyal vezethető. 

A hajózási szabályzat minden vízi jármű esetében meghatározza a kötelező felszereléseket, amelyeket ellenőriznek is – mondta az alezredes.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.