Mint ismert, a belügyminisztérium meghatározta azokat a közlekedési szabálysértéseket, melyek esetén április 15-től meghatározott összegű bírságot kell kiszabni. Eszerint például ittas vezetésért, ha az nem minősül bűncselekménynek, az alkoholos befolyásoltságtól függően 30-50 ezer forintba fájhat a helyszíni bírság összege, míg a pénzbírságé 60-tól 100 ezer forint között mozog.
Fotó: MTI / Vajda János
Tetemes bírságok várnak a szabályszegőkre
Az elsőbbségre, illetve az előzésre vonatkozó szabályok megsértése 30, illetve 70 ezer forint helyszíni bírságot jelenthet. Annak a sofőrnek pedig, akit jogosítvány nélkül kapnak el, a helyszínen 50, később befizetve 150 ezer forintos büntetéssel kell számolnia. A lejárt műszakiért is mélyen a zsebbe kell nyúlni: ha ez több mint egy, de kevesebb, mint három hónapja járt le, a helyszíni bírság összege 30, a pénzbírságé 70 ezer forint. Ha több mint hat hónapja, a büntetés 50, illetve 100 ezer forintra nő.
A vízi közlekedésben a hullámkeltés tilalmának megszegése és a másodfokú viharjelzés megsértése is súlyos összegektől “szabadíthatja meg” a szabálysértőt: 30 ezer forintos helyszíni és 70 ezer forintos pénzbírsággal kell számolni. Aki pedig szmogriadó idején engedély nélkül kocsikázik, helyszíni bírságként 40, pénzbírságként 80 ezer forintot lesz köteles fizetni.
A BM szerint jó az új rendszer
A cél, hogy tovább javuljon a közlekedés biztonsága, csökkenjen a súlyos balesetek száma, illetve a „divatos” szabálysértéseket vissza lehessen szorítani. A belügyminisztérium álláspontja szerint azért jó az új rendszer, mert egyértelmű, hogy melyik szabálysértésért mennyi büntetés jár. Úgy vélik, a tervezet biztosítja, hogy az egyes jogsértések elkövetése esetén a szubjektív elemeket kizárva lehessen bírságolni. A meghatározott összegű pénzbírság alkalmazása hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez is, mivel mindenki előtt egyértelművé válik, hogy egy adott szabálysértés mekkora büntetést von maga után.
Képtelenség? Bizalmatlanság?
A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke korábban a Hír24-nek azt mondta, képtelenségnek tartja a fix összegű bírságok bevezetését. Kovács Kázmér szerint már az objektív felelősség intézményének bevezetése kapcsán is voltak fenntartásaik a törvénnyel kapcsolatban. A közigazgatási bírságok körében azonban ezek az utólagos korrekciók után elfogadhatóak és méltányolható intézkedések voltak. Hozzátette: valóban volt olyan igény a társadalom részéről is, hogy a kiemelt esetekben – ha sehogyan sem sikerül a konkrét elkövető kilétét bebizonyítani – legyen felelőse a jogsértésnek. Ennek nyomán viszont olyan mértékben javultak a baleseti statisztikák, hogy Kovács Kázmér szerint indokolatlan egy ilyen teljesen idegen rendszer bevezetése.
Mint mondta, nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az új szabályozás leértékeli a hatóságok szerepét. A rendőrök elvesztik „kegyelmi” jogukat, a bíró pedig, ha nem kap lehetőséget a körülmények figyelembevételére, akkor mechanikus feladatokat lát el, jogászi tudása feleslegessé válik. Az ügyvéd szerint egyébként a nemzetközi gyakorlatban sem jellemző a fix bírságolás.
