Közélet

Fordulat Csillebérc ügyében

A magyar állam képviseletében fellépő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ügyvédje beadványt nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A Csillebérci Úttörőtábor területén lévő vadászházra is igényt tart az állam.

A Magyar Hírlap szombati számában olvasható: ebben a házban lakott évekig Rácz Péter, “az utolsó főúttörő”, aki az akkor 95 millió forintra taksált vadászházat 1999. április 12-én eladta a Bau-Bérc Kft.-nek 14,2 millió forintért, amelyben az eladás után tulajdonrészt szerzett az unokatestvére.

Az ügyvéd a kereset kiegészítését azzal indokolta, hogy bár a vevő tulajdonjogának bejegyzését elévülés miatt nem lehet megtámadni, ám ez a szerződés jó erkölcsbe ütközött, és emiatt Rácz Pétert s a vadászház értékbecslését készítő ingatlanszakértőt jogerősen elítélték. Az értékbecslőt, B. Bélát 1997-ben magánokirat-hamisítás vétsége miatt ítélték el, és három évre a foglalkozásától is eltiltották, tehát 1999-ben nem is készíthetett volna értékbecslést a vadászházra.

A jó erkölcsbe ütközés tilalma pedig felfogható úgy, mint a szerződéses szabadsággal történő visszaélés tilalma. Emiatt a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és a Bau-Bérc Kft. 1999. január 2-án kelt adásvételi szerződése jó erkölcsbe ütközött, s büntetőjogi vonatkozásban éppen emiatt ítéltek el két személyt jogerősen – hangsúlyozta Koncz Árpád ügyvéd.

A pert a MÚSZ és társai ellen a magyar állam kezdeményezte. A 46,5 hektáros tábor tulajdonjogáért 2000-ben indult eljárásban a felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta át a csillebérci tábort.

A 2004-ben a Fővárosi Ítélőtáblán született jogerős – közbenső – ítélet szerint érvénytelenek az elajándékozásról szóló szerződések, mivel a KISZ mint kezelő az ajándékozás idején már nem is létezett. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit – azaz hogy kit milyen mértékben illet a tulajdonjog – azonban új eljárásban kell vizsgálni.

A vadászház visszaszerzésére indított kereset lényegében “per a perben”, amelyben az állam képviselője részítéletet kért a bíróságtól. Ezt követően születhet csak döntés arról, hogy visszakapja-e a magyar állam a negyvenhat és fél hektáros, festői környezetben lévő területet. A per március 23-án folytatódik – írja a Magyar Hírlap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik