Üzleti tippek

Kényszerleállástól az állandó túlóráig: szélsőséges helyzetekre készülhetünk a járvány után

A vírushelyzet miatti korlátozások következtében rég nem látott mértékű munkanélküliség alakulhat ki. Eltérő becslések szólnak az egyes szektorokat sújtó mértékről, emellett számos további tünet is sújtja majd a munkaerőpiacot – figyelmeztetnek a Work Force Hungary szakértői. Miközben most még mindenki a távmunkát, az üzembiztonságot, illetve a kényszerű leépítéseket szervezi, tanácsos lenne már most előre gondolni a járvány utáni kihívások leküzdésére is.
Korábban a témában:

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyfelei körében olyan több száz vagy akár több ezer dolgozót foglalkoztató szervezetek vannak, amelyek önmagukban indikátorai egy-egy szektor trendjeinek.

Ez alapján azt prognosztizálják, hogy júliusra akár 400 ezer ember is munka nélkül maradhat Magyarországon. Az előrejelzéseik ugyanakkor azzal számolnak, hogy a járvány tetőzése, majd lecsengése után akár néhány hét elteltével már extra erővel indulhat újra a termelés és szolgáltatás.

A Work Force-nál csak az elmúlt héten 5000 új álláskereső jelentkezett be. Az általuk korábban kikölcsönzött állománynak pedig a 20%-át küldték el eddig, de a többségüket sikerült máshol elhelyezni.

A kényszerszünet után túlóra jöhet éjjel-nappal

Azoknál a cégeknél, amelyek termékeire megfelelő igény mutatkozik, vagy éppen óriási hiányt kell bepótolniuk, a kényszerleállás után várhatóan „kegyetlen tempót” lesznek kénytelenek diktálni. Sok helyen a járvány idejére tervezett leállást eleve adminisztratív átütemezéssel oldották meg. A munkaerő-közvetítő cég partnereinek 70%-a már most kiadta a nyári szabadságokat, ami azt is jelentheti, hogy a vállalatok akár az év minden hátralévő napján kénytelenek lesznek termelni.

Ha az elbocsátott állomány helyére a teljesen újonnan felvett dolgozók kezdenek bele egy ilyen hosszú menetelésbe, akkor szinte borítékolhatók a hibák, részint a minőség romlása, részint az üzemi balesetek – vetítette előre Dulkai Miklós operatív igazgató.

Ilyen környezetben a legolajozottabban működő társaságokat is meglepetésként érheti, hogy a hatékonysági és biztonsági mutatóik egy csapásra zuhanni kezdenek.

Legfeljebb 75 ezer forinttal egészíti ki az állam a bérünket, de a legnagyobb bajban lévőkön nem segít
Ráadásul jön az új rabszolgatörvény is, immáron rendelet formájában: a munkáltatók egyoldalúan szabhatnak meg 24 havi munkaidőkeretet. Mik a bértámogatás szabályai?

Fontos tehát, hogy az újrakezdés napjaira megfelelő műszaki háttér és működési modell álljon rendelkezésre a helyzet kezelésére. Ennek része például a kölcsönzött munkaerő részére biztosított egészségügyi szűrőrendszer, illetve az orvosi szolgáltatások is, amelyeket akár megnövelt kapacitásokkal kell biztosítani az újrainduló termelésben.

A szétesett brigádok kockázatai

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a jól megszokott csapatokat betegség, legrosszabb esetben elhalálozás vagy elbocsátás is széttördeli, akkor még nyilvánvalóbbak a kockázatok. „Az összeszokottság hiánya, egyes eszközök vagy munkafolyamatok nem kielégítő ismerete tovább növeli a hibázás esélyét” – teszi hozzá Dulkai Miklós.

Bizakodó előrejelzésük szerint a cégek be fogják látni, hogy a nagyobb kibocsátás többlet munkaerő-felvételt igényel. „Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy várhatóan a visszaeső bérszínvonal miatt is vállalni tudják majd a plusz emberek alkalmazását” – véli a szakértő.

Vezető szakácsból kukásautó-vezető – így váltottak szakmát a vendéglátásban dolgozók
A turizmusban és a vendéglátásban dolgozók jelentős része március közepe óta nem tud a saját szakmájában tevékenykedni. Olyanokkal beszélgettünk, akik az első sokk után munkát kerestek, és találtak is, igaz, jellemzően jóval kevesebbet keresnek.

Azt is érdemes számításba venni, hogyha a koronavírust nem sikerül legyőzni, akkor folyamatos enyhítések és szigorítások váltakozására kell berendezkedni, hullámzó fertőzöttségi mutatókkal. Ez azt eredményezheti, hogy akár a korábban megszokott létszám dupláját is valamiképpen „rendelkezési állományban” kell tartani, hogy a biztonságosan hadra fogható létszám mindig elérhető legyen.

Visszaüthetnek a méltatlan leépítések

A válság elmúltával tehát egy csapásra teremhetnek új pozíciók, igazodva az új piaci környezethez. Ennek már most is látni jeleit, például kontrollerek, pénzügyesek iránt hirtelen megnövekedett az igény. Sok helyütt pedig újra meghirdetik majd azokat a régi állásokat, amelyekről éppen csak néhány hónapja küldtek el embereket. Azonban kérdés, hogy milyen körülmények között kellett távozniuk az egykori dolgozóknak. Ahol híre ment annak, hogy méltatlan volt a leépítés, ott sokkal nehezebb lesz újra megfelelő foglalkoztatói arculatot kialakítani.

Vajon 2-3 hónapnyi bér megspórolása megéri-e azt, hogy utána újra kelljen toborozni egy konjunktúra időszakában, fizetni a közvetítői díjat, a betanítást, és újra kiépíteni egy hatékony, jól együttműködő kollektívát – figyelmeztet az operatív igazgató az elemzés szükségességére.

Megbarátkozás a „nemszeretem” munkákkal

Egyes előrejelzések szerint akár minden negyedik ember is szakmaváltásra kényszerülhet – átmenetileg vagy akár véglegesen. Akik korábban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a vendéglátóiparban vagy a turizmusban, azok be kell, hogy érjék más jellegű, akár fizikai munkával, illetve a korábbit alig megközelítő bérezéssel.

Hosszú hónapokig vagy akár évekig is eltarthat míg egy dolgozó elfogadja az új körülményeket, új szakmájának mesterévé válik, és még ez sem garancia arra, hogy nem tér vissza az első adódó alkalommal régi szakmájához. Erre a természetes folyamatra a munkahelyi HR-eseknek és a közvetítőknek fel kell készülniük, akár pszichológusok, tréningcégek és mentorok bevonásával is.

Régebben az interjúkon az volt a keresztkérdés, hogy akar-e valaki gyereket. Most az lesz, hogy ha tehetné, visszamenne-e, mondjuk, a turizmusba. És ha meginog az interjúalany, rásütik, hogy nem elkötelezett. Akárhogy is, ez egy kezelendő helyzet lesz, nem igazságos másodrendű munkatársként megbélyegezni egy generációnyi pincért és szobalányt – vélekedik Dulkai Miklós.

Kiemelt kép: MTI /EPA /Aleksandar Plavevski

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.