A kínai gazdaságnak – és különösen az összeszerelő iparnak – a gerincét az a 250-280 millió munkás jelenti, akik főleg a belső tartományokból utaznak a legfejlettebb régiókba dolgozni.
„Ők, ahogy az a holdújévkor megszokott, többségében hazamentek az ünnepekre. Ilyenkor rövid idő alatt másfél-kétmilliárd utazás történik az országban, de most a korlátozások miatt nagyon sokan nem érkeztek vissza az üzemekbe. A két héttel ezelőtti adatok alapján a járvány epicentrumának számító Vuhan tartományában, Hupejben 10% alatt volt a visszatérők száma. Ez a partvidéki tartományokban 70-75 százalék között mozgott, de az egyik legfejlettebb régióban, Kantonban is csak 55-60 százaléka ment vissza a vendégmunkásoknak” – összegezte Matura Tamás Kína-szakértő a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubjában.
Még így is jobb a helyzet, mint a SARS idején?
„Úgy gondolom, hogy a 2003-as járványhoz képest visszafogottabb lesz a gazdasági hatás. Míg 2003-ban 1 százalékpontot vett le a kínai növekedésből az akkori válság, most 0,4-0,6 százalékpont közé teszik ezt a növekedési veszteséget. Ennek az az oka, hogy a SARS-fertőzések idején az iparnak, és azon belül az összeszerelő iparnak jóval nagyobb volt a részesedése a kínai GDP-n belül. Mára viszont a szolgáltató szektor adja a gazdasági növekedés nagyobb részét: míg 2003-ban 30-35 százalékos aránya volt, most már eléri a fejlett gazdaságokra jellemző 55-60 százalékos szintet. Ez a szektor pedig valamivel kevésbé kitett a fennálló korlátozásoknak” – részletezte a kutató.
A vándormunkások többsége ugyanis a gyáriparban dolgozik, a szolgáltatási szektorban dolgozók jobban visszatértek a munkába, vagy akár otthonról távmunkában is el tudják látni a feladataikat.
„Kimaszkolt” intézkedések
Matura Tamás úgy véli, hogy az erőteljes politikai és társadalmi reakció jóval nagyobb hatást generál, mint amit maga a megbetegedések miatti termeléskiesések indokolnának. Például az állami vezetés elképesztő mennyiségű erőforrást és termelést állított át.
De vannak olyan kamionok is, amelyek a lezárt területeken belül ragadtak, és nem tudtak eljutni a kikötőkig, ahol a rakományukat felrakhatták volna az Európába tartó teherhajókra.
![Koronavírus: karanténban a kínai növekedés 1](https://s.24.hu/app/uploads/2020/03/051_xxjpbee007784_20200305_pepfn0a001-1024x683.jpg)
Erősödő dominóhatás
„A világgazdasági következményeket nagyon nehéz felbecsülni. Az Európai Unió egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere Kína, ahonnan az import több mint 20 százaléka érkezik. Ha a járvány miatt Kínában 0,4-0,6 százalék közötti GDP-kiesést várunk, akkor lehet, hogy az uniós vészforgatókönyv szerinti félszázalékos lassulás is optimista feltételezés. Az EU-ba irányuló áruk döntő részben ugyanis alkatrészek, amelyek nagyobb hozzáadott értékű termékekbe épülnek be, emiatt a korlátozások dominóhatása számottevően nagyobb is lehet, mint azt elsőre gondolnánk” – tette hozzá.
Jól jelképezi a váratlan kényszerhelyzetet a Jaguar Land Rover esete is. A brit autógyár szükségmegoldásként úgy döntött, hogy bőröndökben szállítja a kínai gyártóktól az összeszereléshez szükséges részegységeket.
A koronavírus a hitelbuborékot is feszegeti
Jelenleg az egyik fő probléma a helyi vállalkozások számára, hogy felsőbb elvárás feléjük a munkabérek folyamatos kifizetése – az elrendelt korlátozások ellenére is. Számos cég jelezte már, hogy pár hónapon belül kifutnak a forrásokból és csődveszélybe kerülhetnek.
Az elmúlt másfél-két évben látványossá vált, hogy a kínai állam fel akar hagyni az évtizedeken át folytatott likviditás- és keresletbővítő politikájával. Ha eddig be is tartották ezt a fogadalmat, akkor most valószínűleg kénytelenek lesznek változtatni, amennyiben el akarják érni a kitűzött növekedést.
2020-ra azt ígérte a Kínai Kommunista Párt, hogy megduplázzák a 2010-es GDP-t. Ehhez idén legalább 5,5-5,6 százalékos növekedésre lenne szükség, így elképzelhető, hogy a következő félévben likviditásbővítő intézkedésekre kényszerülnek. Ennek a kockázata, hogy már így is hatalmas hitelbuborék van az országban. Bár az államadósság meglepően alacsony, 40% környékén mozog, de a teljes eladósodottság a 300%-ot ostromolja. Ebből pedig körülbelül 160% az állami tulajdonú cégek adósságállománya – részletezte Matura Tamás.
Különösen rossz a járvány időzítése abból a szempontból is, hogy a KKP már évekkel ezelőtt gazdasági modellváltásba kezdett, ami természetszerűleg mérsékli a növekedést. A szakértő szerint azért is nehéz a koronavírus hatásait megbecsülni, mert legalább három nehezen szétszálazható tényező fékezi egyszerre a gazdaságot. A járvány mellett nem feledkezhetünk meg az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktusról és a kínai gazdasági sebességváltásnak a növekedési veszteségéről sem.
Nem most fognak utcára menni az emberek
A kutató hozzátette: a koronavírus-járvány a KKP legújabb kori történetének legnagyobb kihívása. „A párt legitimációjának legfontosabb alapja, hogy a párt teljesít, folyamatosan nő a kínai gazdaság és jól menedzselik az államot. Ez most a járvány hatására megrendült, de nem gondolom, hogy egy természeti katasztrófa okozna visszafordíthatatlan törést a rendszerben. Másrészt éppen a fertőzések miatt sem lenne logikus, hogy most legyenek tömeges tiltakozások az utcán.”
A jól bevált beszállítói receptet nem lehet csak úgy felülírni
Bár vannak olyan vélemények, hogy felerősödnek a diverzifikációs folyamatok, és a globális vállalatok ráébrednek arra, hogy nem érdemes kizárólag Kínából importálni bizonyos alkatrészeket. Matura Tamás viszont óvatosabban látja ezeket a folyamatokat.
Ami a kínai bérek növekedésével egyébként is kiárazódik a piacról, azt a termelést más országba fogják szervezni a nemzetközi cégek, ebből akár Magyarország is profitálhatna. De a több évtizedes helyi beszállítói hálózatnak olyan erősségei vannak, ami miatt nem várható, hogy tömegesen radikális döntést hoznának a vállalatok. Az emelkedő bérköltség csak egy tényező, de ezzel szemben kiemelhető a kínai munkaerő ’végtelen mennyisége’, szorgalma és minőségi munkája is. El lehet vinni Vietnámba vagy Bangladesbe a termelést, de ott nem feltétlenül lehet a munkásszállóról hajnali 2-kor hatezer embert berendelni, és a selejtarány is többszöröse lesz a kínainak” – hangzott el az NLV Klub rendezvényén.
A kerekasztal-beszélgetésen arról is szó volt, hogy az elmúlt 40 évben bebetonozódott, végletekig szakosodott struktúrák nem olyan könnyen mozgathatók. Gondoljunk csak arra, hogy a cipzárak több mint 90%-át néhány kínai falu gyártja, a vörös és kék falu pedig a világpiacot látja el egyszínű karácsonyi díszekkel.
Kiemelt kép: Zhu Xudong / XINHUA/AFP