Súlyos bírságot hozhat az EU új adatvédelmi rendelete

Jövő májusban lép hatályba az Európai Parlament és a Tanács Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation, röviden GDPR), amely máris komoly fejtörést okoz a cégvezetőknek Magyarországon is – hívja fel a figyelmet a KPMG közleménye.

Az EU-nak egyébként eddig is volt közös adatvédelmi szabályozása (irányelvi formában), de azt az egyes tagországok gyakran eltérő módon implementálták, ami sok gondot okozott a vállalkozásoknak, hiszen több EU-s országban esetleg eltérő szabályokhoz kellett alkalmazkodniuk a közös irányelv ellenére. A 2018 májusától hatályos új adatvédelmi szabályozás azonban már rendeleti szintű, vagyis minden tagállamra egységesen érvényes előírásokat tartalmaz.

• A fejfájást az okozza, hogy a rendelet megszegéséért kiszabott bírság drasztikusan megemelkedett az eddigiekhez képest. A büntetés súlyos és visszaeső esetben akár a cégcsoport éves árbevételének 4 százalékára is rúghat, márpedig ez a cégcsoport méretétől függően tetemes összeg is lehet.

A rendelet minden olyan adatra kiterjed, amellyel azonosítható egy EU-n belüli lakhellyel rendelkező természetes személy. A régi irányelvhez hasonlóan megkülönböztet személyes és különleges személyes adatokat. Az utóbbi csoportba tartozó adatok köre bővülni fog, például genetikai és biometrikus adatokkal.

Az adatvédelmi rendelet a személyes adatok esetében az egyértelmű hozzájárulás, míg a különleges személyes adatok esetében a kifejezett hozzájárulás szükségességét írja elő az adatkezeléshez. A hozzájárulásnak szabad elhatározásból adottnak, specifikusnak, megfelelő tájékoztatáson alapulónak és tevőlegesnek kell lennie. Ez történhet ugyan technikai beállítások útján, de nem tevőleges magatartással, így pl. hallgatással, előre kipipált check-boxszal nem lehet majd jogszerűen hozzájárulást szerezni az érintettektől.

Kártérítési kötelezettség

Az új rendelet a régivel ellentétben előírja, hogy az adatkezelőnek tudnia kell igazolni azt a tényt, hogy kellő gondossággal kezeli és védi adatainkat. Ha egy cégtől kikerülnek az ügyfelek személyes adatai, az érintettek kártérítésre lesznek jogosultak az okozott vagyoni vagy nem vagyoni károkért. Az adatkezelők csak akkor mentesülhetnek a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítják, hogy semmilyen módon nem felelősek azért az eseményért, amely a kárhoz vagy sérelemhez vezetett.

Ez nagyon jelentős előrelépés, az elmúlt évek nagy adatvesztési ügyeiben ugyanis többször is kiderült, hogy a szolgáltatók teljesen elavult információbiztonsági eszközökkel védték a felhasználók adatait – kommentált a KPMG információbiztonsági szakértője, Sallai György.