Üzleti tippek

Munkajogi esetek: visszaélések a próbanappal és a közös megegyezéssel

A vállalkozók néha úgy hiszik, hogyha mások is hasonlóan járnak el, akkor annak nem lesz következménye. Íme, néhány tipikus hiba, amely százezrekbe is kerülhet a cégeknek.

A munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyik legáltalánosabb tévedés az úgynevezett „próbanap” vagy „próbamunka” intézményéhez kötődik – kezdte a felsorolást Hoffmann Gábor Csaba munkajogi és HR-tanácsadó, a Munkaviszony.hu Kft. ügyvezetője.

A próbanap azt jelenti, hogy a reménybeli munkavállalót néhány napra behívják, hogy a gyakorlatban bizonyítsa rátermettségét, hozzáértését. Ha a munkavállaló a próbanapon vagy próbamunkán megfelel, akkor felveszik és bejelentik.

Próbanap vagy feketemunka?

Bár maga a „próbanap” vagy „próbamunka” hivatalosan nem létezik, ennek ellenére van munkajogi megnevezése: úgy hívják, hogy „feketemunka”, és bukás esetén a munkaügyi felügyelő nem tekinthet el a fejenként akár néhány százezer forintos bírságtól. A dolgozó megismerésének nem ez a hivatalos módja, hanem a próbaidő. Azonban a munkavállaló bejelentését nem lehet elkerülni ez idő alatt sem, és munkaszerződést is szükséges vele kötni.

Próbaidő, hosszabbítás, új próbaidő

A szakértő szerint a második leggyakoribb hiba, amit a munkáltatók elkövethetnek, az a próbaidővel kapcsolatos. Igen, a próbaidő alatt is be kell jelenteni a munkavállalót, és igen, a munkavégzés előtt munkaszerződést is kell vele kötni. És nem, sajnos a próbaidő nem lehet hosszabb három hónapnál, és ezen felül hosszabbítani, ismételni sem lehet. A próbaidő olyan, mint egy ismerkedési est. Nyilvánvaló, ha a párok már ismerik egymást, akkor az ismerkedési estnek sok értelme nincs.

A közös megegyezés buktatói

A munkáltatók többsége úgy gondolja, hogy a „közös megegyezés” egy olyan csodafegyver, amellyel a munkáltató bebiztosítja magát az esetleges „kényelmetlenségekkel” szemben. Azonban ez nem így van. A közös megegyezés a felek egyező akaratnyilatkozata. Ha bármely fél nem ért egyet vele, nem írja alá. A munkavállaló tehát egyrészt nem is köteles aláírni a közös megegyezést, másrészt, ha alá is írta, azt a bíróságon megtámadhatja, ha bizonyítani tudja, hogy fenyegetés eredményeképpen jött létre.

Cikkünk folytatásában a fegyelmi büntetésekről, a bérlevonásról és a leltárfelelősségről olvashatnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik