A helyhatóságokat érintő könyvelési és beszámolási változásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet (az új ÁHSZ) írja elő. A részletszabályokat (végrehajtási rendeletet) még nem alkották meg. Bár közeleg a határidő, de a januári módosításokról egyelőre csak általános információkat lehet tudni, részletes iránymutatások és szakmai anyagok még nem állnak rendelkezésre. A magyar állam a váltást egy uniós direktíva miatt már régóta tervezi, és most úgy tűnik, hogy 2014-től valóban elindul az új szisztéma – összegezte Miklósy Miklós, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. vállalatirányítási rendszerek üzletágának vezetője.
Az új számviteli rendszerhez a korábbi tervek szerint egy ingyenes központi IT-megoldást is biztosítana az állam. A központi rendszer használata nem kötelező, a helyhatóságok önkéntesen csatlakozhatnak a programhoz. A tervezett ASP-projektben (Application Service Providing – alkalmazásszolgáltatás) az állam informatikai szolgáltatóközpontokat hozna létre, és a központi szervereket, programokat az önkormányzatok interneten keresztül, felhőalapon tudnák elérni.
A Saldo szakértője elmondta: jelenleg az ASP-projekt kísérleti stádiumára van csak uniós forrás. Ez alapján egy évvel a számviteli változások után, 2015-ben a közép-magyarországi régióban 20-30 önkormányzatnál kísérleti jelleggel vezetnék be a szolgáltatást. Az országos rendszer a legoptimálisabb esetben is csak 2016-ban indulhat, de ez elhúzódhat akár 2017-2018-ig is. Az országos kiépítéshez ugyanis további uniós forrás szükséges. Erről azonban csak később születhet döntés, hiszen a tagállamok jelenleg a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus tervezésével vannak elfoglalva.
Elavult programokkal küzdenek a hivatalok
A Saldo tanácsadó cég tapasztalatai szerint a kisebb önkormányzatokból létrejött közös hivatalokban a Magyar Államkincstár ingyenes, DOS-alapú rendszereit használják a főkönyvi könyvelésre és a beszámolókészítésre. Gyakran emellett más, szigetszerűen működő, önálló programokkal is dolgoznak. „Ezek az IT-megoldások elavultak, a 15-20 évvel ezelőtti technikának felelnek meg: többnyire nincsenek integrálva, nincs közöttük, illetve az Excellel és az internettel adatkapcsolat. Emiatt többszöri az adatbevitel, és házon belül általában hosszas egyeztetések is szükségesek a lehetséges kinyerhető adatokról” – sorolta a leggyakoribb problémákat Miklósy Miklós.
Ezek a rendszerek a 2014-től bevezetendő új számviteli és beszámolási feladatokkal már nem tudnak megbirkózni. A szakértő szerint az állami IT-programmal kapcsolatban egyelőre kérdéses, hogy a rendkívül elavult DOS-alapú alkalmazásokba megpróbálnak-e új algoritmusokat építeni. Ez informatikai szempontból ugyanis problémás, ráadásul ehhez további uniós források kellenének, vagy a tervezett ASP-től vonna el pénzt és erőforrásokat.
Ha csúszik az állami projekt, akkor mi a megoldás?
Egyelőre tehát az körvonalazódik, hogy hiába számítanak rá a kisebb önkormányzatok, 2014-ben még biztosan nem tudják igénybe venni a központi IT-programot, és 2015-ben is csak töredékük vehet részt a közép-magyarországi kísérleti fázisban. Ahhoz, hogy jövő év januárjától ne legyen fennakadás a közös hivatalok könyvelésében, érdemes egy-két évre integrált informatikai megoldásokat bérelniük.
A Saldo integrált önkormányzati rendszerét, a Saldo Creator Budget programot az utóbbi években számos helyhatóság vezette be sikeresen, köztük közös hivatalok, valamint a hozzájuk tartozó önkormányzatok és intézményeik. A Creator Budget esetében a jövő januári változások informatikai átvezetését a Saldo biztosítja, ezzel a hivataloknak nincs teendőjük. Ha a helyhatóságoknak nincs forrásuk a teljes beruházásra, akkor a rendszer tervezhető, havi díjas bérlése is lehetséges, de a szolgáltató akár az üzemeltetést is vállalja (ASP-alapú távüzemeltetés). Az integrált program néhány hét alatt bevezethető, és a Saldo ezt követően is biztosítja a gördülékeny átálláshoz, működtetéshez szükséges informatikai támogatást.