Új szabály van érvényben a vállalkozók járulékfizetésére, amit először a februári eleji bevallásnál kell alkalmazni. Egyrészt emelkedett két köztehernél a járulékalapjuk, másrészt kibővült azok köre, akik társas vállalkozónak számítanak, s ennek a minimális járulékfizetés meghatározásánál is van jelentősége.
Legalább ennyit fizetnek maguk után a vállalkozók 2012-ben
A vállalkozóknak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér vagy a bérminimum után kell megfizetniük. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (8,5 százalék) viszont a járulékalap másfélszeresére kötelesek befizetni (minimálbérnél tehát 93 ezer forint helyett 139 500 forint után, bérminimumnál pedig 108 ezer forint helyett 162 ezer forint után). A 27 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig a járulékalap 112,5 százaléka után kell számolniuk és fizetniük (itt tehát minimálbérnél 104 625, bérminimumnál pedig 121 500 lesz az adóalap).
Ez pedig jelentős tehernövekedést jelent a kevés bevétellel, minimális jövedelemmel rendelkező vállalkozóknak. A minimálbéres vállalkozónak havi 49 407 forintot, a bérminimumosnak havi 57 375 forintot kell maga után fizetnie. S mostantól a társas vállalkozónál ez akkor is kötelező, ha egyébként díjazást nem vett fel. S persze ez csak a járulékfizetési minimum, a vállalkozó ennél magasabb összeg után is fizetheti a járulékokat.
Ha a minimálbért illetve a bérminimumot fel is vette a vállalkozó, akkor szja-t is kell fizetnie, amivel (családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül) már 64 287 a közteher minimálbérnél, s 74 655 forint bérminimumnál. (Evásoknak továbbra sem kell fizetniük szja-t.) A főszabály továbbra is az, hogy annyi jövedelem után fizessen a vállalkozó, ami díjazást felvett. De nézzük, miért, mikor lehet elég, ha a társas vállalkozó nem legalább a bérminimum, hanem csak a minimálbér után fizet járulékot.
Minimális járulékfizetés
Ha a társas vállalkozó fő tevékenysége a vezetői tisztségviselés (ügyvezetés), kötelezően nem lehet előírni neki, hogy legalább garantált bérminimum (2012-ben havi 108 ezer forint) után fizessen járulékot, csak azt, hogy minimum a minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) teljesítse a járulékfizetést. Mégpedig azért nem, mert nem ismert semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás, ami előírná, hogy a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget – írja a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) tájékozatója.
S hogy miért érdekes az, hogy kell-e a vezető tisztségviseléshez iskolai végzettség? Azért, mert a vállalkozóknak egyébként akkor kell legalább a bérminimum után járulékot fizetniük, ha a fő tevékenységük legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Emiatt van, hogy ha a társas vállalkozó kizárólag ügyvezetői feladatokat látja el, akkor a minimum járulékalap megállapításához a minimálbérből kell kiindulnia. Viszont az idei évtől a minimálbér utáni járulékokat és szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni a társas vállalkozó után, ha egyébként az ügyvezetésért nem vesz fel díjat.
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.
Az 5. pont 2012. január 1-jével lépett hatályba. Így ettől az időponttól a kft-k, bt-k, kkt-k vezető tisztségviselői is társas vállalkozónak minősülnek, ha a vezetői tisztségviselői tevékenységüket megbízási szerződés alapján látják el – hívta fel a figyelmet a NAV.
Csak ügyvezetéssel foglalkozik?
Az már más kérdés, hogy ha a társas vállalkozó csak a minimálbér után szeretne járulékot fizetni, vajon mikor mondhatja azt, hogy fő tevékenysége a “vezető tisztségviselés”. Életszerű-e például, ha az egyszemélyes kft., bt., kkt. vezetője (és feltehetőleg mindenese) azt mondja, hogy az ő fő tevékenysége az ügyvezetés? A megkérdezett adószakértő szerint nem valószínű, hogy ezt egy ellenőrzésnél elfogadnák… Merthogy adódik a kérdés: akkor ki végzi magát a vállalkozási tevékenységet? S ha csak 1-2 alkalmazottja van a társas vállalkozónak, hihető-e, hogy ő főképp az ügyvezetéssel foglalkozik?
Megkérdeztük a NAV-ot, van-e erre valamilyen szabály. Azt válaszolták, nincs megszabva, hogy pontosan hány munkavállalónak kell dolgoznia egy vállalkozásban ahhoz, hogy a tag azt állíthassa, tevékenysége ténylegesen csak az ügyvezetésre terjed ki. Arra nem tudtak még válaszolni, hogy ilyen esetekben pontosan mit ellenőriz majd az adóhatóság, hiszen a megbízási szerződéses ügyvezetők és beltagok csak 2012. január 1-jétől minősülnek társas vállalkozónak.
Ha nemcsak ügyvezetéssel foglalkozik
Arra is rákérdeztünk a NAV-nál, mi a helyzet, ha nemcsak ügyvezetést végez a társas vállalkozó, akkor hogyan kell fizetnie a közterheket. Azt válaszolták, amennyiben a társas vállalkozó egyszerre több tevékenységet is végez a társaságnál, például ellátja az ügyvezetői feladatokat, de közben (nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében) például könyvel is, akkor közte és a társaság között két jogviszony áll fenn.
Ebben az esetben a könyvelés társas vállalkozói tevékenységnek minősül, de nem ügyvezetésnek, ezért ezután a járulékokat legalább a garantált bérminimum figyelembevételével kell megfizetni (a könyvelési tevékenység közép- vagy felsőfokú képzettséghez kötött). Az ügyvezetői tevékenység ekkor nem minősül társas vállalkozói tevékenységnek, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak, amelyre a ténylegesen kifizetett összeg figyelembevételével kell a járulékot megállapítani.
Egyéni vállalkozók minimális járuléka
Egyéni vállalkozónál továbbra is attól függ, hogy legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell-e megállapítaniuk a minimum járulékot, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozása által végzett tényleges tevékenység (pl. orvosi tevékenység) milyen képzettséghez kötött. Ha kell hozzá minimum középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség, akkor továbbra is legalább a bérminimum után kell fizetniük, ha nem, akkor elég, ha a minimálbért célozzák meg. Az egyéni vállalkozóknál tehát az a tény, hogy az ügyvezetés önmagában nem kötött középfokú képzettséghez, nem befolyásolja a járulékkötelezettséget – írta a NAV.
Evások minimális járuléka
Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választó egyéni vállalkozónál a minimálbér a nyugdíjjárulék alapja. Az eva alany társaságok tagjai viszont ugyanolyan feltételek mellett tekinthetőek társas vállalkozónak, mint más vállalkozások tagjai, és a közterhek tekintetében sincsen különbség köztük – válaszolta a NAV.
Nyugdíjas vállalkozók
A nyugdíjas egyéni és társasvállalkozóknak továbbra is a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük. Viszont mivel a korhatár előtti nyugdíjasok már nem számítanak öregségi nyugdíjasnak, ezért nekik pluszban a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetniük, mintha főállású vállalkozók lennének (mindaddig, amíg be nem töltik a nyugdíjkorhatárt).
Változás még, hogy az alkalmazottat foglalkoztató vállalkozóknak januártól nem egy, hanem két külön folyószámlára kell utalniuk a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-biztosítási alapnak utalandókat, aszerint, hogy a közteher a saját személyükhöz kötődik-e vagy pedig az alkalmazottjukhoz. Egyéni és társas vállalkozásokra, valamint őstermelőkre is vonatkozik ez az új szabály.
