Üzleti tippek

Lekörözzük Európát

admin
admin

2010. 07. 30. 06:30

Az Új Széchenyi Terv nem kevesebbre vállalkozik, minthogy olyan gazdasági környezetet alakítson ki, ahol mindenkinek kínálkozik lehetőség, aki dolgozni és vállalkozni akar – derül ki a terjedelmes vitairatból, amelynek a zanzáját igyekszünk átnyújtani. Ha az összefoglalónkat túl rövidnek találná, itt olvashatja a teljes szöveget.

A tervezet azt ígéri, hogy minden „jobbra törő” ember számára adott lesz a sikeres érvényesülés lehetősége. Az állam nem akar vállalkozni a piacok meggyógyítására, de közben mégis felvázolja, melyek lesznek a jövő húzóágazatai – igaz a 7 kitörési pont (szándékosan) nagyon tág fogalom: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, lakásprogram, üzleti környezet fejlesztés, innováció, foglalkoztatás-bővítés és tranzit gazdasággá válás.

Út a csúcsra

A kiindulópont az volt, hogy a kisméretű, nyitott, egyedi természeti erőforrásokkal rendelkező magyar gazdaság milyen versenyképes termékekkel jelenhetne meg a hazai és nemzetközi piacon. A kitörési pontokban az a közös a tervezet szerint, hogy sokféle iparágat lefednek, hogy már középtávon európai, sőt globális szinten versenyképes szolgáltatások, termékek és vállalatcsoportok megjelenéséhez vezethetnek, hogy további piaci lehetőségek megnyitására képesek, és nagy hozzáadott értékkel bírnak.

Versenyképesség

A versenyképesség javításán belül olyan ígéreteket fogalmaz meg újra, melyeket részben már leírtak a kormányprogramban is: csökkentenék az adókat, az adónemek számát, az adminisztrációt, egyszerűsítenék a hazai és az uniós forrásokhoz a hozzáférést, felszámolnák a versenytorzító egyensúlytalanságokat, visszaszorítanák a korrupciót és visszaállítanák a gazdasági jogbiztonságot. Ismét találkozhatunk a tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozásának ígéretével is. Itt pedig megfogalmazódik, hogy nemcsak a magas hozzáadott értékű, hanem a magas munkaigényű ágazatoknak is új lendületet kell adni, így az építőiparnak és az élelmiszeriparnak.

Egészségipar

Fejlesztésébe beleértik a gyógyszeripartól kezdve az orvosi műszer-, és gyógyászati segédeszközgyártáson, a termál- és egészségturizmuson, az idevágó szakképzésen, a gyógynövénytermesztésen át, a szépségipar és az ásványvíztermelés erősítését is. A két fő terület a gyógyvizek és a geotermikus energia hasznosítása.

Az egészségipar fejlesztésének sokféle hozadéka lehet a terv szerint, így munkahelyeket teremthet, erősítheti a kkv szektort, s mivel jól képzett szakembereket igényel, élénkítheti a képzést.

Megemlítik: már az első Széchenyi terv megvalósításakor helyi magánvállalkozások egész sora indulhatott el a termálfürdő építésekhez kapcsolódva. Arról viszont nem írnak, hogy a fürdők fenntartása, nyereséges működtetése számos helyen nehezen megy, a létrejött új vállalkozások léte sem igazán stabil, s mint a Figyelő is írta két hete Hotelt vegyenek c. cikkében, a szállodák sincsenek éppen rózsás helyzetben.

Az egészségipar fejlesztéséből tartós növekedést remélnek, egyes elmaradott térségekben is: hozadékként valószínűsítik a pozitív országkép kialakulását és a lakosság egészségi állapotának javulását. Az energetikai függés csökkentése itt, és a zöldgazdaság leírásánál is megjelenik.

Hálózati gazdaságok

A hálózati gazdaságok kialakításával a multi, mamut cégekkel szemben próbálnák meg helyzetbe hozni a nagyobb egységekbe szervezett kis és középvállalatokat. Itt elsősorban az autóipari, regionális, kereskedelmi, logisztikai, üzleti, pénzügyi, ingatlanfejlesztési hálózatok létrehozására gondoltak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése résznél kifejtik: ezen a területen is nagy lehetőséget látnak a hálózatok megszervezésében, hogy a mezőgazdaság az élelmiszeripar stabil beszállítójává váljék.
Hasonló elképzelést fogalmazott meg az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is nemrégiben a kézműiparosok piaci helyzetének javítására.

Zöldgazdaság

Itt a megújuló energiaforrások hasznosítására, a biokertészetre, -élelmiszeriparra, biotechnológiai kutatásokra, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, az épületek energiahatékonyságának javítására és a természet- és vízvédelemre helyezték a legfőbb hangsúlyt. A zöldprogramok megvalósításához Zöld Fejlesztési Bankot hoznának létre.

Az alacsonyan képzettek foglalkoztatását egyedül itt említi meg konkrétan a tervezet, előrevetítve, hogy ők majd a biomassza begyűjtésben és az energiaültetvényeken kaphatnak munkát.

Tudásgazdaság

A kutatás-fejlesztés és az innováció kerülne előtérbe, főleg a már említett jármű-, és egészségiparban, de ezen kívül az informatika és a kreatív iparágak is prioritást élveznének. Többé nem a munkaerő olcsóságával fogunk kitűnni, hanem a szakképzett, magas béren foglalkoztatottak révén leszünk versenyképesek, ígérik a tervezetben.

Tranzitgazdaság

A különböző közlekedési lehetőségek kombinált használatának és a logisztika kapacitás bővítésének ösztönzésével tranzitgazdasággá kívánják fejleszteni az országot, kihasználva a földrajzi elhelyezkedésünket. Jelentősen modernizálnák valamennyi közlekedési formát, s előnyben részesítenék az alternatív energiafelhasználási lehetőségeket.

Otthonteremtés

Az otthonteremtésben a lakásbérlésnek szánnának nagyobb szerepet, megoldanák a lakásfinanszírozás szabályozását, a lakástámogatásban a gyerekvállalás, a jövedelemadózás és az energiahatékonyság, a minőségi, legális építkezés szempontjait is érvényesítenék.

Persze az új lakások számának növelése is szerepel célként (évi 40-50 ezer új lakás építését tartják indokoltnak), ami szintén jó lehetőség a képzetlenek elhelyezkedésére. Egyébként pedig a szakképzésbe szeretné bevonni ezeket a tömegeket (a tanulmány szerint a szakképzetlenek száma 2 millió), minél szélesebb körben.

Foglalkoztatás

Szinte minden pontban felbukkan és önállóan is. A foglalkoztatáshoz a program szerint csakis a vállalkozásokon keresztül vezet az út. Tervezik a rugalmas és egyszerűsített munkavállalási programok általánossá tételét, a megváltozott képességűek foglalkoztatás-bővítésének ösztönzését, amihez támogatásokat is rendelnének. Az elhelyezkedést segítő közszolgálatokat (közlekedés, gyermekintézmények) fejlesztenék, és a képzésre is nagy hangsúlyt fektetnének.

A rugalmasság is benne van

A tervezet mögött másfél éves munka van, amiben ötszáz elemző és kutató vett részt, másfélszáz tanulmányt készítve, háromezer oldalnyi terjedelemben. Vagyis a kormány már jó előre készült arra, hogy elindítsa a programot. Ebből azt hihetnénk, teljesen kész a koncepció. De kiderül, ez csak egy keret, amelyet az ötletektől a fejlesztési terveken át a megvalósításig majd a gazdasági élet szereplői töltenek meg tartalommal. Vagyis úgy tűnik, még nincs minden kőbe vésve. Vitára bocsájtják a 7 kitörési pontot, mondván, ez a módszer már az első Széchenyi Terv indítása előtt, 2000-ben is bevált. Az sem kizárt, hogy olyan területeket is bevonjanak fejlesztésbe, amelyek jelenleg még nem jelennek meg a kitörési pontokban. Vagyis bármi lehetséges.

Amíg az első Széchenyi terv állami forrásokból gazdálkodott, a mostani legfőképp a még rendelkezésre álló uniós forrásokra építene. Ebből még 1800 milliárd forintnyi áll rendelkezésre, 1400 milliárdnyi forrás van elbírálás alatt, és négyszázmilliónyit felülvizsgálattal, felfüggesztéssel szabadítanának fel. A 2000-es első terv több mint 450 milliójához képest tehát sokkal nagyobb lehet a mozgástér. A kkv-k ezermilliárdnyi forráshoz jutnának.
A megvalósításhoz gördülékenyebbé tennék az EU-s pályáztatást, csökkentenék a pályázatok számát, egyszerűsítenék a pályázati eljárásokat, és intézményrendszert, gyorsítanák a kifizetéseket.

A terv szerint 2030-ra gazdasági teljesítményben lekörözhetjük az európai átlagot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.