Jelentősen javult a magyar cégek megítélése az előző évhez képest. A B&P Braun & Partners Reputation kutatásában tavaly egyetlen magyar cég sem volt az első háromban, annak ellenére, hogy a nemzetközi trendek azt mutatják, rendre hazai cégek vezetik a nemzeti reputációs rangsorokat (Svédországban például az IKEA, Finnországban a Nokia számít biztos befutónak). 2010-ben azonban idehaza is nagyot változott a helyzet, hiszen két magyar cég is felkerült a dobogóra. Sőt, az első helyen a Richter Gedeon végzett, megelőzve az Audit és a Molt. Érdekesség, hogy a válság által meghatározott környezetben alig romlott a Magyarországon működő nagyvállalatok megítélése.
A kutatás alapját képező öt kategória (hitelesség, leadership, vállalati polgárság, elismertség, érzelmi közelség) közül az idén is a hitelesség bizonyult a legfontosabbnak egy vállalat megítélésénél. Sőt, 28 százalékkal magasan ez a leginkább meghatározó tényező, míg az érzelmi közelségé a tavalyihoz hasonlóan alacsony, 10 százalékos jelentőségű a kutatásban részt vevők szerint. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági válság hatására egy vállalattól még inkább szilárd, hiteles fellépést várnak el, és számukra a legkevésbé fontos az, hogy érzelmileg azonosuljanak a céggel.
A szakértők szerint a piaci trendek markánsan a jó hírnév felértékelődésének irányába mutatnak. A tekintélyes múltra visszatekintő Reputation Institute alapvetőként jellemzi az új vállalatvezetési kultúrában betöltött szerepét, felismerve ezzel, hogy a reputáció ugyanolyan stratégiai sikertényezővé, vállalatiérték-növelővé vált, mint a márkaérték vagy az érintetti szemléletmód.
„Megfigyelhető, hogy hazánkban is az üzleti élet beszédtémájává válik a reputáció, egyre gyakrabban találkozom a témával, valamint stratégiai szintű kezelésével a szakmai médiumokban és különféle konferenciákon” – mondta Iglódi Csaba, a kutatást végző B&P Braun & Partners Reputation üzletágának vezetője.
A szakember várakozásai szerint a reputációmenedzsment mint fogalom és ennek megvalósítása egyre több vállalatnál kerül előtérbe stratégiai szinteken. „Hiszem, hogy a reputációval való tudatos törődés igénye a vállalatok legfelső döntéshozó testületeiben már megfogalmazódott. E stratégia alapozásához ad fontos ismereteket a Reputation Rating és a rá épülő reputációs jelentés, eredményeit pedig – az előbbiek mellett – a reputation monitor, vagyis a médiaértékelés új eszköze méri majd” – véli a szakember.
Az idei kutatás során leghitelesebb vállalatnak bizonyult Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatok vezetője, Beke Zsuzsa szerint sikerük több tényezőre vezethető vissza: „A Richter tudatos vállalati stratégiája kezd beérni. Elsődlegesen az ATL-eszközök feladata, hogy a reputációt, azon belül is az érzelmi közelséget felépítsék, de mivel mi javarészt BTL-eszközöket alkalmazunk a vonatkozó törvényi szabályozásból adódóan, ez a siker azt jelzi számunkra, hogy BTL-kampányokkal is lehet brandet építeni.”
A vezető emellett fontosnak tartja, hogy a Richtert nem érintették korrupciós és botrányos ügyek az elmúlt időszakban, miközben sok iparágban előkerültek ilyenek, és ezzel teljes szektorok hitelességét, elismertségét befolyásolták kedvezőtlenül.
