Az Észak-Amerikában és egyes európai országokban ismert „whistleblowing protection” átültetése a magyar viszonyok közé régi hiányosság, amelyet a nemzetközi szervezetek régóta
számonkérnek Magyarországon – olvasható a kormány antikorrupciós csomagának részét lépező törvényjavaslat indoklásában. A javaslat módosítóiról hétfőn szavaz majd az országgyűlés.
A javaslatcsomag ezen része valóban megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, a bejelentők védelmét, s kompenzációját (például az elmaradt munkajövedelmét) korábban a Transparency International is szorgalmazta, s ezzel Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek is eleget tesz – mondta az FN.hu-nak Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország vezetője.
A javaslatcsomag azon része, amely egy új hivatal létrehozását irányozza elő, viszont már kétségeket ébreszt, hiszen van már elég nyomozati szerv – mondta a TI vezetője. Lehet azt mondani, hogy a meglevő szervezetek nem elég hatékonyak, de akkor kérdés, mitől lesz majd hatékony az újonnan létrehozott szervezet. A közbeszerzési törvény módosításai sem feltétlenül javítják a korrupciós helyzetet, sőt, a törvény folytonos „toldozgatása-foldozgatása” inkább jogbizonytalanságot teremt, ami a korrupció melegágya – tette hozzá.
A kormány javaslata szerint a korrupciót bejelentő nem jutalmat, pusztán védelmet, és kompenzációt kap (kivéve a kartellezésre bizonyítékot szolgáltató – a díj itt egyébként az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint a javaslat szerint). Alexa Noémi szerint akadnak országok, ahol a bejelentők jutalmat is kapnak a kompenzáción túl, azonban a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentőket nem a jutalom motiválja, ezért elegendő a védelmet, s szükség esetén a kárpótlást biztosítani a bejelentőknek.
