Augusztusban a lakosság optimizmusa mellett ismét erősödött a vállalatok bizalma is, ami már február óta tartó tendencia. Az Ecostat felmérése szerint a megkérdezett cégek 20-25 százaléka számított teljesítménye javulására, felük pedig szinten maradásra.
Az építőipar, és a kiskereskedelem továbbra sem derülátó. A kkv-k a gyenge a belföldi vásárlóerőre és bizonytalan a gazdasági környezetre panaszkodtak. A fellendülést gátolja, hogy nehéz hitelhez jutni, és sok a körbetartozás.
Augusztusban a hazai nagyvállalatok, a kis- és középvállalati szektor, valamint a lakosság havi bizalmi indexéből számított komplex mutató értéke elérte 75,6 százalékot, ami a tavalyi negyedik negyedévi szintnek felel meg. A nagyvállalatok augusztusi konjunktúra-indexe 69,2 százalék, júliushoz képest több mint tíz százalékponttal javult.
A kis- és középvállalatok (kkv) bizalmi mutatója ennél alig alacsonyabb, értéke 68,3 százalék, az előző hónaphoz képest három százalékponttal javult. Erősödik a bizalom a lakosság körében is, a bizalmi mutató értéke 89,4 százalék, az augusztusi növekedés megközelíti a hét százalékpontot.
A gazdaság szereplőinek bizalma az utóbbi őt hónapban erősödött, a vállalati konjunktúra indexek trendvonala a vállalati mérettől és ágazati hovatartozástól függetlenül fokozatosan emelkedik. A lakossági bizalom április óta közepes intenzitással erősödik.
Az optimizmus okáról
A felmérésben részvevők javuló üzleti várakozásait a pénzügyi-gazdasági válság enyhülésére utaló nemzetközi híradások, a kedvező szakértői előrejelzések és a hazai gazdaság kezdeti eredményei magyarázzák. Az ország pénzügyi helyzete jórészt stabilizálódott, a kamatok és hozamszintek mérséklődnek, a forint árfolyama erősödik. A reálszférában az ipar, építőipar elmúlt kéthavi teljesítménye szerény mértékben nőtt, a beruházások visszaesése kisebb a vártnál.
A kiemelten vizsgált ágazatok üzleti hangulata az előző hét hónapban töretlenül emelkedett. A lakosság főként az inflációt és a nemzetgazdaság kilátásait ítéli meg a korábbinál kedvezőbben, pénzügyi helyzetük várható alakulását kevésbé látják pesszimistán, mint az előző hónapokban. A javuló bizalmi mutatók a pénzügyi válság enyhülésére utalnak.
A kkv-k kilátásairól
A kkv-k augusztusi konjunktúra-indexe a februári mélyponthoz képest tizennégy százalékkal emelkedett. Az elmúlt negyedévben 22 százalékuk teljesítménye növekedett, 37 százalékuké változatlan volt. A következő három hónapban a kkv-k egynegyedénél növekvő teljesítményt, 30 százalékuknál csökkenést várnak.
A hazai cégek fejlődésük legfőbb akadályát augusztusban is a gyenge belföldi vásárlóerőben és a bizonytalan gazdasági környezetben jelölték meg. Az üzleti környezet egyes elemei között erős kritikával illették a hitelhez jutás feltételeit és a körbetartozások szélesedő körét.
Fél éven belül a kkv-k 56 százaléka stabil, 25 százalékuk csökkenő kereslettel számol belföldi piacain. Export relációban egynegyedük visszaesést, 54 százalékuk stabil keresletet valószínűsít.
A foglalkoztatott létszámot a cégek 13 százaléka kismértékben bővíthetőnek, 56 százalékuk elégtelennek minősítette. Felesleges létszámot a júliusival megegyező arányban, a cégek egyharmadánál jeleztek.
A fejlesztésen kevéssé gondolkodnak a kkv-k, év eleje óta 25-30 százalékuk jelzett ilyen szándékot, augusztusban ez az arány 26 százalékot tett ki. Feltételezések szerint fél éven belül a kkv-k ötödénél pénzügyi helyzetük javulása, egyharmaduknál viszont rosszabbodás várható. A megrendelésekről 35 százalék mondta, hogy átlagos szintű, 56 százalékuk ennél alacsonyabbnak minősítette. A kereslet intenzitása az előző hónapokban alig változott.
A TOP-100 várakozásai
A növekvő teljesítményt elért nagyvállalatok aránya augusztusra bővült, 23 százalékra emelkedett. A cégek 37 százalékának termelése csökkent, 40 százalékuké nem változott az elmúlt három hónapban. A nagyvállalatok 29 százaléka termelése fokozásával, 42 százaléka szinten maradásával számol a következő negyedévben, míg a visszaesésre 29 százalékuk gondol (hosszabb visszatekintésben a legalacsonyabb arány).
A készletszint a cégek felénél megfelel az ilyenkor szokásosnak, egynegyedüknél nem éri el az átlagos mértéket. A készletállomány mérsékelten növekszik, ami a termelési folyamatok enyhe javulására utal. A gyorsabb kilábalás lehetőségét mérsékli a kedvezőtlen gazdasági környezet, ezen belül is a szigorú hitelezési feltételek és a körbetartozások terjedése.
A fizetőképes kereslet szűkülése miatt a belföldi értékesítési lehetőségek javulásával a cégek mindössze 16 százaléka számol, 59 százalékuk a kereslet stabilitását, 25 százalékuk csökkenését valószínűsíti. Export relációban javuló értékesítési lehetőségekkel kalkulál a nagyvállalatok 43 százaléka, csökkenést a korábbi egyharmados hányadhoz képest mintegy 20 százalékuk valószínűsít. Belföldön piacképessége megőrzését a nagyvállalatok háromnegyede vélelmezi, ugyanitt fél éven belül javuló versenypozícióval 12 százalékuk számol. Az alkalmazotti létszámot a cégek 47 százaléka megfelelőnek, 36 százalékuk részben leépítendőnek minősítette.
A fejlesztési elkötelezettség havonta, tartósan alacsony szinten ingadozik. Augusztusban éppen az előző havi 33 százalékról 40 százalékra emelkedett a beruházást tervezők aránya.
A likviditási helyzet az értékesítési viszonyok kedvező változásának függvényében javulhat. 51 százalék fél éven belül nem számít pénzügyi helyzete érdemi változására, 26 százalékuk annak rosszabbodásától tart.
A teljesítmény jövőbeni változásában meghatározó rendelésállomány a nagyvállalatok majdnem felénél átlagosnak tekinthető, 42 százalékuk esetében nem éri el az ilyenkor megszokott szintet. Kitörési lehetőséget mégis csak az exportpiacok élénkülése jelenthet, ennek jelei csak néhány ágazatban érzékelhetők.
A mezőgazdaságban
Az augusztus havi konjunktúra-indexe meghaladja az előző havi és az átlagos mutató értékét. Az agrárium 2009. évi teljesítménye a várakozásoknak megfelelően alakul, az ágazati GDP csökkenésében a múlt évi magas bázis és az időnkénti szélsőséges időjárás játszik szerepet. A betakarítási eredmények és az előzetes becslések alapján a kibocsátás mérséklődése 10-15 százalék közötti lesz. A mezőgazdasági termékek exportja az első félévben jól alakult, gabonából 43 százalékkal többet értékesítettünk a külpiacokon, mint egy évvel korábban. A reálkeresetek csökkenése miatt a belföldi fogyasztásban nem várható javulás, a belföldi értékesítés volumene jó esetben eléri a tavalyi szintet.
A feldolgozóiparban
A teljesítmény jelentős mértékben csökkent. Az apadó rendelésállomány az ágazat üzleti várakozásaiban hónapról hónapra nyomon követhető. A cégek bizalmi mélypontja ez év elejére esett, a konjunkturális várakozások tendenciája február óta emelkedik. A nemzetgazdaságban meghatározó szerepet játszó feldolgozóipar visszaesésének üteme a nyári hónapokban mérséklődött, a legkisebb zsugorodást tíz hónap után, júliusban mérték. A kedvező tendencia fennmaradását az exportpiacok éledése biztosíthatja.
Az építőiparban
A bizalmi mutató átlag alatti, júliushoz képest nem változott. Bár a legutolsó adatok szerint a szakma teljesítménye júniusban éves alapon 16 százalékkal bővült, az eredmények néhány nagyberuházás befejezéséhez köthetők. A termelés megugrása a szakértők szerint még nem ad okot optimizmusra. Az ágazati szakmai szervezetek prognózisai az építési piac további szűkülését jelzik. A vállalkozások között végzett felmérésükre alapozva állítják, hogy a magánberuházások gyakorlatilag lenullázódtak az utóbbi háromnegyed évben, az önkormányzati és állami építések volumene is csökkent. A cégek pesszimizmusát a kiadott lakásépítési engedélyek első félévi alacsony száma támasztja alá, ami csaknem ötödével kevesebb az előző évinél.
A kiskereskedelemben
A legnagyobb, kedvezőtlen irányú változást prognosztizálták. A másfél éve élmezőnyhöz tartozó ágazat augusztusra sereghajtó lett, a bizalmi indexek értéke hat hónapja elmarad az átlagmutató értékétől. A legutolsó, júniusi forgalmi adatok 2,2 százalékos volumencsökkenést mutatnak csak, a korábbinál mérsékeltebb visszaesés az áfa-emelés miatt előre hozott vásárlásoknak tulajdonítható. Az eladások 2007 óta tartó csökkenése idén a reálbérek mérséklődése és a megtakarítási hajlandóság erősödése miatt várhatóan egész évben fennmarad.
Az egyéb szolgáltatásban
A vállalkozások konjunktúra-mutatója júliushoz képest 5 százalékponttal javult. 2009-ben a reálgazdaság teljesítményének zsugorodása miatt a pénzügyi szektor az előző évek eredményeit nem lesz képes megismételni, a szigorú hitelfeltételek miatt a kihelyezések akadoznak. A PSZÁF adatai szerint a hitelminőség romlása miatt a bankszektor ez évi összesített eredménye könnyen negatívba fordulhat. Ugyanakkor a pénzintézetek között nagy lesz a szóródás. A termelő szolgáltatásokon belül a posta és a távközlés területén szerény felfutás várható a korszerű technikák bővülő hozzáférhetősége miatt. Az áruszállításban az export és a belföldi piacok szűkössége miatt idén még nem várható áttörés.
Az idegenforgalom és turizmusban
A szakágazat teljesítményét nagyfokú bizonytalanság övezi a válság és a hazai fizetőképes kereslet csökkenése miatt. Az év elején feltételezett drámai visszaesés nem következett be, az első félévi adatok biztatóbbak a korábbi szakmai prognózisoknál. A hazánkba látogató külföldiek számának és költésének növekedése kedvezően értékelhető, még ha az részben a bevásárló turizmusból származott is.
A lakosság hogyan látja
A családok a korábbinál jóval kedvezőbben ítélik meg az árszínvonal várható alakulását és a nemzetgazdaság fejlődését. Kevésbé markánsan, de szintén javultak a munkanélküliségi várakozások is. A háztartások pénzügyi helyzetük jövőbeli alakulását kevésbé látják pesszimistán, mint egy hónappal korábban, anyagi helyzetük megítélése viszont romlott. A válságtól való félelmek még erősek, ugyanakkor folyamatosan mérséklődnek. A lakosság érzi a megszorítások hatásait, egyidejűleg növekvő arányban vélekedik úgy, hogy az intézkedések stabilizálják a gazdaságot.
