Üzleti tippek

Szellemrádiók működnek a Balaton körül

admin
admin

2009. 07. 14. 12:00

Önmagában nem tűnik jó üzletnek balatoni rádiót működtetni, mert a helyi hirdetői piac nem túl erős. Vannak olyan szellemrádiók a tónál, amelyeknek se műsorvezetőjük, se műsoruk, híreket pedig soha nem is adtak.

Az átlagnál fejlettebb volt a balatoni rádiós piac a rendszerváltás körüli években. Budapest mellett itt volt elérhető a német turistákat anyanyelvükön megszólító Danubius Rádió. A mai Juventus is innen indult, anno még helyi műsorszolgáltatóként, Rádió Juventus Balaton néven. Néhány évig egy furcsa képződmény is működött siófoki székhellyel: egy kereskedelmi alapokra helyezett kalózrádió. A rádió profi eszközökkel startolt, már 1992-ben számítógépes adáslebonyolítójuk volt, és tömve voltak reklámokkal. Mindössze a Frekvenciagazdálkodási Intézet munkatársainak gyakori razziái és kiszabott pénzbüntetései jelezték, hogy illegális adóról van szó.

Nagy stábbal drága

Annak ellenére, hogy jelenleg papíron jóval több rádió éldegél a Balatonnál, mint 15-20 éve, igazi helyi adóból mégis szegényes a kínálat. A szó hagyományos értelmében vett lokális rádió, amely helyi információkat helybéli műsorvezetőkkel az adott településen lévő stúdióból sugároz, mindössze egy van: Keszthelyen a Helikon Rádió.

A tihanyi és év eleje óta budapesti frekvenciával is rendelkező Rise FM amolyan félig helyi rádió, hiszen a fővárosi mellett van egy balatonfüredi stúdiójuk is, amely nyáron jut szerephez. Ezzel a sor véget is ért.

A Juventus Rádiónak egy siófoki és egy fonyódi frekvenciája van, de ezen a fővárosi adó műsorát sugározzák. Balatonfüreden és Keszthelyen pedig a Klubrádiónak van egy-egy hálózatba kapcsolt frekvenciája.

tudta-e

A Balatonnál eddig két rádió szűnt meg jogutód nélkül, a balatonfüredi Delfin és a régebben siófoki, majd zamárdi székhelyű 88.2 Balaton Rádió. Az egykori Rádió Jam balatoni frekvenciáit pár éve a Klubrádió vásárolta fel.

Ezenfelül létezik két „szellemrádió”, a két éve sugárzó balatonalmádi Part Rádió és az egy éve működő balatonföldvári Pelso Rádió. Utóbbi páros közös ismertetőjegye, hogy indulásuk óta nincs érdemi műsoruk. Adásidejükben zenei mixeket adnak, nincsenek rajtuk hírek, helyi műsorok és műsorvezetők sem.

Egyik forrásunk, aki korábban fontolgatta balatoni helyi frekvencia megszerzését, azt mondja, nem olyan ígéretes piac ez, mint amilyennek elsőre tűnik. Szerinte például egy siófoki adóval számottevő reklámbevételhez csak júliusban és augusztusban lehetne jutni, önmagában pedig ebből nehezen élne meg egy helyi stábot fenntartó adó. Meglévő rádiók vételkörzetének bővítéséhez viszont ideális lehet egy tó melletti frekvencia.

Az egyetlen „százszázalékos” helyi rádió, a keszthelyi Helikon ügyvezetője, Dóberné Bognár Krisztina is megerősíti, hogy nem a világ legnagyobb üzlete a Balatonnál rádiózni. „Ráadásul Keszthely nem Siófok és nem Füred, itt kevésbé érezhető a nyári szezonalitás” – teszi hozzá a Helikon Rádió vezetője, akinek elmondása szerint nyáron csak a megszaporodó szabadtéri rendezvények kapcsán jönnek új megrendelők.

Kik hirdetnek?

Országos hirdetőkre nem nagyon számíthatnak a keszthelyi rádiónál, ezek ugyanis rendszerint a megyeszékhelyi adókat preferálják. Pedig amikor időnként befizetik a rádiójukat a helyi rádiós felmérésbe – Keszthely alapjáraton nem szerepel ebben, csak külön díj fejében –, akkor abból az derül ki, hogy helyben fölényesen megverik az összes országos rádiót.

válság keszthelyen

A keszthelyi rádiónál a válságot egyelőre abban érzik,hogy romlott a hirdetők fizetési morálja, és sokkal több munkával lehet elérni a korábbi bevételeket. Ehhez rendszerint magasabb kedvezményt vagy több ingyenes elhangzást kell ajánlani a hirdetőknek.

Lett volna lehetőségük arra, hogy a Balaton keleti medencéjében is szerezzenek egy frekvenciát és ezzel lefedjék a tó egész területét, ám arra jutottak, hogy az ő üzleti modelljükkel ez nem lenne életképes.

„Mi viszonylag nagy stábbal dolgozunk, így pedig nagyon drága rádiózni” – említi Dóberné Bognár Krisztina, aki szerint így is egyik hónapról a másikra élnek.

A tavaly indult, kifejezetten a fiatalokat megcélzó Rise FM annyiból könnyebb helyzetben van, hogy nem kizárólag a tihanyi frekvenciának kell eltartania a rádiót, hiszen már Budapesten is elérhető az adó. Door Tamás értékesítési vezető szerint a balatoni cégek köréből is sikerült már szerezniük hirdetőket. A Rise FM-en reklámoztak már helybéli ruhás és sportszeres cégek, autókereskedők, a közös promócióikban pedig rendszeresen partnereik a balatoni éttermek, hotelek. „Egy nagyszabású közös strandpromóció kapcsán partnerünk volt tavaly – és lesz az idén is – az egyik telekommunikációs cég” – teszi hozzá Door Tamás.

A Rise FM-nél a fiatal célcsoport miatt az új médiás eszközökre is építenek, a műsorvezetők igyekeznek a rádió webes és wapos felületeire „terelni” a hallgatóikat, s ezzel elérik azt is, hogy nincsenek beszorítva az adó vételkörzetébe. „Csináltunk olyan Rise FM-nyereményjátékokat, amelyeket kizárólag a wapon hallgatható online streamen promotáltunk” – említi Door Tamás.

Rádiók műsor nélkül

tulajdonviszonyok

Rádiós berkekben tényként kezelik, hogy a két fantomrádió a várpalotai székhelyű (de két megyeszékhelyen, Veszprémben és Székesfehérváron is elérhető) Yo!Rádió érdekkörébe tartozik. A cégadatok alapján közvetlen tulajdonosi kapcsolat ugyan nincs a három rádió között, ám még a kívülálló is felfedezheti a közös szálakat. Az adatok szerint a Pelso Rádió Kft. egyik tulajdonosa Őrsiné Konnáth Éva, a Yo!Rádió programigazgatója pedig Őrsi József. A Part Rádiót működtető Alma Rádió Kft. ügyvezető-tulajdonosa Bóna Éva, aki a Yo!Rádiónál dolgozik, s közös műsora van Őrsi Józseffel. Megkerestük a két rádió ügyvezetőjét, illetve a Yo!Rádió tulajdonos-ügyvezetőjét, de lapzártánkig nem reagáltak a megkeresésre. Így nem tudni, hogy milyen céljaik vannak ezekkel a freknvenciákkal, akarnak-e műsorokat adni, vagy inkább értékesítenék a rádiókat.

Jöjjön a „balatoni feketeleves”, a két helyi szellemrádió, a nonstop zenét sugárzó Part és a Pelso. Az adókat ismerő szakember azt mondta lapunknak, hogy valamilyen szinten érthető a két rádió „üzleti modellje”, elvégre máskülönben nem tudnának megélni. Nyaranta pedig némi hirdetőre még így is szert tudnak tenni.

Ezzel az a probléma, hogy egyik rádió sem ezt vállalta a pályázatában. Az ORTT honlapján fellelhető adatok szerint mindkét pályázó a maximális 20 pontot kapta a helyi közélettel foglalkozó műsorokra tett ajánlatával. Ebbe aligha fér bele, hogy a frekvenciát megszerezve semmilyen helyi tartalmat sem nyújtanak.

Az ORTT már mindkét rádióra szabott ki büntetést, egy műsorfigyelési akció keretében pedig tavaly nyáron a Part Rádiótól bekérték kétnapnyi rögzített adásukat. Ennek nem tettek eleget, ezért a médiahatóság egyhetes kontrollvizsgálatot rendelt el az idén februárban, aminek végén 40 ezer forintos bírságot szabtak ki a műsorszolgáltatóra.

A Pelso Rádió műsorát még nem vizsgálta az ORTT – ha esetleg olvassák, érdemes lenne –, ám a rádió elmaradásban volt a műsor-szolgáltatási díj fizetésével, emiatt késedelmi kamatot szabtak ki rájuk. Az ORTT-től származó információink szerint, amennyiben még egyszer elmaradást tapasztalnak a díjfizetésben, akkor a rádió szerződését felbontják.

Talált bajok

Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (Heroe) elnöke szerint a Balatonnál tapasztaltak nem egyedi jelenségek. Szerinte a fő problémát az úgynevezett „talált frekvencia” intézménye jelenti, ami azt jelenti, hogy ha valaki valamelyik településen felfedez egy szabad frekvenciát, és bejelenti az ORTT-nek, akkor a médiahatóság köteles arra kiírni egy pályázatot. Emiatt viszont sokkal több helyi rádió létezik, mint amennyit elbír a piac. Az elaprózódó hirdetési piac miatt pedig kevesebb pénz jut a helyi tartalmak előállítására.

„Ezen a területen mára valóságos iparág alakult ki, úgy adják-veszik a jogosultságok mögött álló társaságokat, mint brókerek a részvényeket” – mondja Radetzky András, aki szerint a jogosultságokkal való kereskedéssel és az erősödő hálózatosodással elvész a lokális rádiózás lényege, azaz, hogy a helyi közéletnek is legyen saját fóruma. A Heroe elnöke erre a trendre már többször is felhívta a médiahatóság figyelmét, de a döntéshozók egyelőre nem reagáltak erre, legalábbis tettekben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.