Üzleti tippek

Szigor válság idején

A pénzügyi válság jelentős vesztesei valószínűleg azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a korábbi időszakokban úgy vettek fel devizaalapú vagy devizahiteleket, hogy azok fedezete például a tulajdonos magánvagyona, nemegyszer saját ingatlana volt.

Az alacsony kamatozásúnak mondott, igen kedvező hiteleket szinte utánadobták azon vállalkozásoknak, akik csak egy kicsit is „mertek nagyobbat álmodni”. Egy, már évek óta működő autóalkatrész-kereskedelmi vállalkozás ügyvezetője éppen tavaly nyáron vágott bele egy raktárépítésbe. Az építkezést lízingcéggel finanszírozza. A szerződéskötéskor – a lízingdíj meghatározásakor – az euró árfolyama 250 forint körül volt, ehhez képest ma, amikor az euróban meghatározott törlesztőrészleteket ki kell fizetni, már 300 forint. A különbség a társaság árfolyamvesztesége, amelyet közvetve a megrendelők fizetnek meg. Amennyiben az eredetileg felajánlott ingatlanfedezet nem elegendő az árfolyam-növekedésre, akkor újabb fedezetet kell bevonniuk. Ilyenkor, ha a vállalkozásnak már nincs bevonható fedezete, következnek a tulajdonosok által felajánlott ingatlanok.

Kontroll alatt

Írásbeli szerződések nélküli megrendelések teljesítése is jelentős veszélyt jelenthet. Ha vállalkozásunk ismeretlen vagy nem megfelelően ellenőrzött megrendelő számára végez jelentős értékű munkát, és a partner a munka elvégzése, átvétele után pénzzavarba kerül, netán csődbe megy, írásbeli szerződés hiányában nehéz lesz a szerződési feltételeket bizonyítani egy jogi vita során. Mindenképpen ajánlott az írásbeli szerződés megkötése üzleti és adózási szempontból is.

A válság egyik legnagyobb kihívása, hogy ha már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van megrendelésünk, és tudjuk is azokat teljesíteni, a kintlévőségeink ne szabaduljanak el. Fordítsunk fokozott figyelmet arra, hogy rendszeresen – hetente, sőt naponta – figyeljük, vevőink a fizetési határidőben fizetnek-e. Ha késnek a fizetéssel, érdeklődjünk náluk telefonon, e-mailben, vajon mi az oka a késedelemnek. Amennyiben ezek a „finom” eszközök nem vezetnek eredményre, küldjünk fizetési felszólítót, „nehezebb” ügyfeleknél fizetési meghagyást. Ne hagyjuk veszni pénzünket! Esetleg keressük meg a többi hitelezőt, és próbáljunk meg összefogni velük.

Sokan félnek a csődeljárástól, de ha valaki maga ellen csődeljárást kezdeményez, az még nem a világ vége. Sőt azt bizonyítja, hogy igyekszik rendezni pénzügyeit. A csődeljárással pont az acél, hogy fizetési haladékot biztosítson a nehéz helyzetbe került cégnek – a hitelezőkkel kötött egyezség alapján – úgy, hogy elkerülje a felszámolást.

Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azok a cégek, amelyek egyszerűen csak eltűnnek vagy bujkálnak – ahelyett, hogy fizetnének. Az ügyvezetők, ha az általuk vezetett cég fizetésképtelen helyzetbe került, kötelesek a továbbiakban a hitelezői érdekek elsődlegességét figyelembe véve ellátni feladatukat. Vita vagy felszámolási eljárás esetén annak eldöntése, hogy ezt betartották-e az ügyvezetők, a bíróság feladata. Kérdés persze, hogy ebből a pereskedésből ki és mikor látja viszont a pénzét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Fatally dangerous ticks are arachnids on a red background. Ticks can transmit diseases such as relapsing fever and Lyme disease.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.