Üzleti tippek

Meddig lesznek drágák a forinthitelek?

admin

2008. 11. 12. 06:30

Miközben a világ legfejlettebb országainak jegybankjai kamatcsökkentési hullámban vannak, az elemzők szerint Magyarországon akár 2009 közepéig is megmaradhat a jelenleg kiugróan magas kamatszint, és maradnak a drága forinthitelek is.

A forint árfolyama elleni spekulációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy válaszolt, hogy egy rendkívüli döntéssel három százalékponttal megemelte az alapkamatot. A lépés drasztikus volt, mértéke a megszokott 0,25-0,5 százalékpontos változtatás többszörösét teszi ki. Utoljára öt éve volt ekkora kamatemelés, amikor a jegybank – hasonlóan a mostani helyzethez – a forintárfolyam hirtelen gyengülésének próbált gátat szabni. A lépés azonban nemcsak az árfolyamra van hatással, a forint – és a devizahitelek árát is megváltoztatja.

„Szokatlanul megdrágul a hitelfelvétel, ugyanis a jelenlegi helyzetben egyre többen csak a lényegesen drágább forinthitelhez juthatnak hozzá” – vélekedett Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A szakértő az FN-nek elmondta, hogy felértékelődik a forintalapkamat szerepe, mert a bankok hitelkínálata a magyar fizetőeszközre alapozott konstrukciók felé tolódik el, annak ellenére, hogy korábban devizában finanszírozták a vállalati beruházások nagy részét, a lakossági hiteleknél pedig majdnem 80 százalékos volt ez az arány.

Kiket érint leginkább?

A legrosszabb helyzetben a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások vannak, mert ők a mostani helyzetben eleve nehezebben juthatnak devizahitelhez, a forintforrások eredetileg is magasabb árát fejelte meg a három százalékpontos többletköltség.

A jegybank egyik legfontosabb eszköze a forint árfolyamának és az egész magyar makrogazdaság befolyásolására a kamatszint meghatározása (a Monetáris Tanács dönt), ezzel a hitelkamatokat is beárazza, és a forgalomban lévő pénz mennyiségére is hatással van (a nyílt piaci műveletek is ezt a célt szolgálják, amikor a magyar központi bank forinttal és devizákkal kereskedik).

Az irányadó kamatszinten helyezhetnek el betéteket és vehetnek fel hiteleket a pénzintézetek az MNB-től, rendszerint a bankok egymásnak is alapkamat-közeli árakon nyújtanak hitelt, így a ráta befolyásolja a hitelpiacot is.

Miért ilyen szigorú a jegybank?

A jegybank 2001-ben tért át az árfolyam célkövetésről az inflációt közvetlenül szem előtt tartó rendszerre. Az új rezsim lényege, hogy a jegybank nyíltan kötelezettséget vállal a 1,5-2 évvel későbbi infláció szintjének 3 százalék közelében tartására.

Ha az inflációs cél előreláthatóan nem teljesül, a jegybank kamatot emel, drágábbá válik a kereskedelmi bankok számára elérhető hitel, így ügyfeleik számára nyújtott hitelek kamatait is megemelik, de hajlandóak a betétekért is többet fizetni.

A magasabb kamatszint arra ösztönzi a háztartásokat, hogy növeljék megtakarításaikat, vagyis kevesebbet fogyasszanak. A külföldiek számára is vonzó lehet a magasabb forint hozam, több forrást helyeznek el forintban, megnő a forint iránti kereslet, ez pedig felhajtja az árfolyamot.

A vállalatokat elsősorban beruházási döntéseikben befolyásolják a kamatok: magasabb kamatköltség mellett kevesebb projekt tud nyereséges lenni, így csökkennek a beruházások is. A visszaeső kereslet, valamint a magasabb árfolyam miatt olcsóbb import (pl. energiahordozók) is jótékonyan hat az árak alakulására.

A magyar jegybank számára az inflációs cél az elsődleges, az egyéb szempontok, például a gazdasági növekedés csupán másodlagos cél. A monetáris politika önállóan dönt, függetlenül a gazdaságpolitika egyéb szereplőitől. Éppen a magasabban beragadó infláció miatt volt a rendkívüli kamatemelés előtt is magasan a magyar irányadó ráta.

Relatív rossz a helyzetünk

A 11,5 százalékos szint kiugróan magasnak számít régiónkban: Lengyelországban 6, Csehországban 2,75, Szlovákiában 3,75, Romániában 10,25 százalékon áll a jegybanki alapkamat. Az eurózónában 3,25, az Egyesült Államokban pedig mindössze 1,00 százalék a nemzeti pénz ára.

Az MNB elemzői szerint nem kell tartani attól, hogy a környező országokban a magyarnál jóval alacsonyabb a mérték, ugyanis a magas reálkamat sem jelent akkora terhet, mint a nagyobb országokban. A hitelek és betétek GDP-hez képest viszonylag alacsony aránya és a külső finanszírozás (devizahitelek) hozzáférhetősége miatt a reálkamat hatása relatíve kisebb a fogyasztási és beruházási döntésekre, így végső soron a növekedésre is – olvasható még mindig az MNB honlapján, a monetáris politika alapjait taglaló kérdések/válaszoknál.

Megkerestük a jegybank sajtóosztályát is, de friss válasszal eddig nem szolgált a szervezet.

Vannak olyan közgazdászok is, akik másképp látják a helyzetet. „Évek óta elhibázott döntésnek számít az inflációs cél túlmisztifikálása, a jegybanknak inkább a növekedésre kellene koncentrálni” – vélekedett Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, egykori MNB elnök (valamint az MDF pénzügyminisztere).

MNB: a kkv-k nak nem olyan rossz!

„A magyarországi vállalatok számára korábban is jóval nagyobb költséget jelentett hazai devizában hitelt felvenni, mint a környező országok cégeinek; ha a gazdasági élet szereplői nem férnek hozzá olcsóbb hitelekhez, az komoly versenyhátrányt jelent” – figyelmeztetett Németh Dávid, az ING bank elemzője.

Az MNB adatai alapján egyébként tavaly, az alapkamat jelentős emelkedése ellenére a kkv-hitelek az év első felében 17,4 százalékkal növekedtek, míg a nagyvállalati hitelezés 11,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakával összehasonlítva (ennek a növekedésnek a jó része azonban devizahitel volt).

A kamatdöntés kedvezőtlen a magyar exportőröknek. A tankönyvi következményekkel szemben az elmúlt évek kedvező helyzetére hivatkozik a jegybank a lépés ezen hatásának megítélésekor. Közleményükben az szerepel, hogy a külpiacra dolgozók részesedése az elmúlt években jelentősen emelkedett legfőbb kereskedelmi partnerünk, az EU piacán, miközben viszonylag magas volt az alapkamat szintje.

„Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaságnak nincsenek versenyképességi problémái. Az árfolyam monetáris politika általi gyengítése átmenetileg ugyan tovább javíthatja az export versenyképességét, ugyanakkor ez a rövid távú előny hamar elveszik, így középtávon a jegybanki eszközökkel elért leértékelődés már hátrányosan hat (a) gazdaságra” – olvasható az MNB honlapján található anyagban.

Az ING szakértője szerint az állampapírpiacon sem segített érdemben a kamatemelés. A forint elleni spekulációkkal párhuzamosan ugyanis szinte teljesen leállt a forgalom, vagyis veszélybe került a magyar államadósság finanszírozása. A jegybanki döntés előtt 12-13 százalékon kereskedtek az állampapírokkal, így pótlólagos állampapír keresletet nem hozott a kamatemelés.

„Az alapkamat emelkedése esetén nem lép be automatikusan pótlólagos kereslet a piacra, inkább további eladásokhoz vezet ” – vélekedte Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Az alapkamat emelkedése miatt a rögzített kamatozású papírok ára csökken, mert magasabb hozamot várnak a teljes piacon, tehát relatíve kevesebbet hoznak az állampapírok.

A veszteség korlátozó stop-loss megbízások például az alacsonyabb kötvény árfolyamnál érvénybe lépnek, így az állampapírokkal rendelkezők egy része eladóként jelenik meg. Ezt támasztja alá az is, hogy szeptember 17-e óta 768 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya.

Csak jövőre lazulhat a nyomás

Egyelőre teljes a bizonytalanság arról, hogy mikor csökkenhet majd az irányadó kamatszint. Könnyen elképzelhető, hogy a forintárfolyam védelmében a csökkenő infláció mellett is magasan tartja a kamatot a jegybank.

Az FN által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a kurzus stabilitásától függ majd, mikor vág kamatot az MNB, 2009 második, vagy harmadik negyedéve előtt viszont nem számítanak jelentős csökkentésre. Ha jövőre visszatér a befektetők bizalma, gyorsan mérséklődhet a kamatszint, lépésenként akár 1-1,5 százalékpontot is vághat a jegybank a szakértők szerint.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.