Üzleti tippek

Nem vadászunk a pénzmenekítőkre

admin
admin

2008. 10. 29. 06:30

Annak ellenére, hogy Európa az adóparadicsomokba menekülő offshore pénzek felderítésével egyre hatékonyabban lép fel, Magyarországon nem mozdul sem a politika, sem a hatóság. Az amnesztiáról, vagyis amikor az APEH megalkuszik az adóelkerülőkkel, megoszlanak a szakértői vélemények.

A nyugat-európai trendekkel ellentétben Magyarországon nem készülnek az offshore vagyonok felkutatására vagy adóamnesztiára. Nemrég az adóparadicsomok lehetőségeire játszó üzletág szülőhelyének számító Egyesült Királyságban jelentették be, hogy keményebb fellépést terveznek az adómilliárdok eltüntetőivel szemben. Nemzetközi szinten is elindult az ördögűzés, a globális szervezetek arra készülnek, hogy minden adóparadicsomot feketelistára rakjanak.

Számos oka lehet annak, ha egy vállalkozás adóbaráthelyen keres kiutat a fejlett országok prése alól: a kereskedelemi ügyletek tehermentessége mellett gyakran fontos lehet a névtelenség megőrzése is.

Szigetek Afrika mellett Forrás: SXC

Szigetek Afrika mellett Forrás: SXC

A nagyobb vagyonok utáni örökösödési illetéket is ki lehet játszani egy cégalapítással valahol a Karib-szigeteken, de családi vállalkozást vagy alapítványt is be lehet jegyeztetni valamelyik kis európai országban – tipikus példa erre Lichtenstein. A cél mindig az államnak járó pénzek megkurtítása.

A pénzügyi tárcának van fontosabb dolga is?

Az FN kíváncsi volt a magyarországi gyakorlatra. Először az APEH-nél kopogtattunk, ott azonban a sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy a Pénzügyminisztérium az illetékes. A pénzügyi tárcánál pedig többszöri megkeresésünkre sem kaptunk érdemi választ. „Most senki sem ér rá ezzel foglalkozni, mert mindenki egyeztet, sokkal fontosabb dolgokban” – tudtuk meg a sajtósoktól.

Az adószakértők egy része szerint viszont a jelenlegi pénzhiányos helyzetben, a költségvetési megszigorítások mellett égetően fontos lenne, hogy a külföldre vándorló adómilliárdokból minél többet vissza tudjanak szerezni a hatóságok.

„A 35 + 14 százalékos magyar osztalékadó elől sokan viszik át egy másik európai uniós országba, például Máltára, vagy Luxemburgba a pénzt, de kedvelt helyszín Lichtenstein is” – vélekedett az FN-nek Heirich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke és hozzátette, hogy különösen most van nagy gond, mert a forintgyengülés miatt egyre többen szeretnék a pénzüket euróban tartani.

A szakértő szerint Magyarországon egy misztikus köd lengi körül az offshore cégeket, holott az uniós állampolgárok teljesen legálisan alakíthatnak ilyen vállalkozásokat, és mérsékelhetik terheiket. Máltán például elméletileg 35 százalékos a társasági adó aránya, de a befizetett összeget a következő hónapban teljesen visszafizetik a vállalkozásoknak, egy hónapig azonban az állam használni tudja a befizetéseket – elsősorban rövid távú tőzsdei spekulációkra.

„Magyarországon is csak az adócsökkentés lenne a megoldás hosszú távon, nem a nagyobb szigor, a kimenekített pénzek jelentős részét vissza lehetne hozni amnesztiával” – vélekedett a MOKLASZ vezetője.

Elhalt kísérletek: MSZP és MDF

A magyar kormány utoljára még a 2006-os választások után jelentett be egy olyan tervet, amely a magánszemélyek és a vállalkozások számára is egy 10 százalékos egyszeri adó megfizetése mellett lehetővé tette volna, hogy büntetlenül hazahozzák a külföldön felhalmozott tőkét.

Ennél a tervezetnél egy egyszeri, 100-150 milliárd forintos bevétellel számoltak a pénzügyi tárcánál. A törvény végül nem került a parlament elé. Azóta az MDF próbálkozott egy hasonló változattal. A párt szintén 10 százalékos adó mellett legalizálta volna a megkímélt jövedelmeket, ettől 75 milliárdot reméltek. Az ellenzéki párt végül nem talált az ötlethez támogatókat. Idén október elseje és 2009. február huszadika között nyitották volna meg a becsületkasszát.

„Esze ágában sem lenne visszahozni a pénzt annak, aki valószínűleg magánszemélyként vagy alapítványi formában vitte ki az országból” – fogalmazott az FN-nek szkeptikusan Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének (AE) elnöke és hozzátette, hogy jelenleg egyetlen olyan felmérésről, vagy közelítő becslésről sem tud, amely megmutatná, hogy mekkora a vagyon, amelyet a kemény hazai terhek elől vittek el offshore területre.

Készül a bűnös lista

Nemzetközi szinten azonban keményebb fellépést sürgetnek a pénzügyőrök. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) múlt heti párizsi találkozóján a francia költségvetési miniszter kezdeményezésére egy új hivatalos lista elkészítéséről döntöttek, amely az adóhatóságokkal nem együttműködő összes adóparadicsomot tartalmazná. Jelenleg csupán három ország: Monaco, Andorra és Lichtenstein szerepel a lajstromon.

A MOKLASZ szerint offshore területként működik Belize, Delaware állam (Egyesült Államok) és Gibraltár is. A külföldről beérkező adómentes országok között pedig Libériát, Hongkongot és Panamát lehet megemlíteni. Ezen területekre átutalt pénzek a kedvező kétoldalú nemzetközi szerződések miatt adómentesen térnek vissza a forráshoz.

Kastély Luxemburgban Forrás: SXC

Kastély Luxemburgban Forrás: SXC

A nemzetközi szakértők szerint legalább negyven ország tekinthető paradicsomnak. Főleg a volt brit gyarmatszigetek kerülhetnek képbe, de a radikálisabb uniós pénzügyminiszterek már a banktitkokat mélyen őrző Svájc miatt is morognak. A tanácskozáson arról is határoztak, hogy valamilyen eszközzel megpróbálnak nyomást gyakorolni a Bahamákra, a Kajmán-szigetekre, a Brit Virgin-szigetekre és Szingapúrra. A diplomáciai offenzíva jövő évi elindításakor rukkolnak majd elő a teljes listával.

Egy külön iparág nőtt ki a semmiből

Zara László szerint nincs semmilyen gyakorlati kezdeményezés arra, hogy az úgynevezett adóparadicsomokkal legalább adatszolgáltatási szinten szorosabb legyen az együttműködés – a visszavont első két magyar adócsomagban sem volt terv a kimenekített jövedelmek visszahozására. A szakember szerint azonban ennek nem lenne túlzottan sok értelme. Még a pénzügyekben kifejezetten kulturáltnak számító Svájcban is az adózott vagy annak látszó jövedelmekről szigorúan őrzik a banktitkokat.

Az AE vezetője tagadta, hogy a könyvvizsgálók offshore segítséget nyújtanának az érdeklődő vállalkozásoknak, ilyenkor a kollégák mindössze annyit tesznek, hogy egy erre szakosodott cégalapítással foglalkozó vállalkozáshoz irányítják az ügyfeleket.

Egyébként az interneten már külön offshore bejegyzésre szakosodott weboldalt is lehet találni. Részletes leírás és tájékoztató van arról, hogyan kell „adót optimalizálni”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.