Üzleti tippek

Magánemberekkel fizettetnék meg a cégek adókönnyítését

admin

2008. 08. 12. 19:48

Az adótanácsadó cégek javaslatcsomagja könnyítene a vállalkozások adóterhein, illetve csökkentené a járulékokat, amit részben az áfa megemelésével, az ingatlanadó bevezetésével és több munkavállalói járulék beszedésével ellentételezne, ezek az intézkedések viszont főként a magánszemélyeket sújtanák. A Pénzügyminisztérium szerint a javaslatcsomag a kisebb jövedelműeket és a kis cégeket hozná kedvezőtlenebb helyzetbe.

A négy nagy adótanácsadó cég – PricewaterhouseCoopers , Deloitte, Ernst & Young, KPMG kedden ismertetett, kompromisszumos javaslatcsomagja szerint könnyíteni kellene a vállalkozások adóterhein: el kellene törölni az iparűzési adót, a különadót, meg kellene állapítani a munkaadói járulékplafont 15 millió forintnál (jelenleg nincs a munkaadóknál járulékplafon), illetve 10 százalékponttal csökkenteni kellene a munkaadók járulékterhét.

Eltörölnék továbbá a kis adókat – innovációs járulék, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék -, a tőkejövedelmek adóját egységesen 20 százalékban határoznák meg.

Szja: 20 és 30 százalék

A személyi jövedelemadó (szja) kulcsa tervezetük szerint 20 százalék, 15 millió forint fölött 30 százalék lenne.

Megszűntetnék az alacsonyabb jövedelműeknek kedvező adójóváírást, minthogy a minimálbéresek jó része – a tanácsadók magyarázata szerint – csak papíron minimálbéres, a fizetése másik részét zsebbe kapja. A valóban minimálbért keresőkkel való törődés a szociálpolitika feladata – vélték.

Elhangzott érvként az is, hogy a minimálbért adómentességét meg kell szűntetni azért is, mert az állampolgári tudatra is pozitívan hatna a felismerést: valamennyi adót mindenkinek fizetnie kell a közszolgáltatásokért. (A minimálbér adómentessége egyébként megszűnt, amikor azt 69 ezer forintra fölemelték, mert az adójóváírás rendszere nem követte a változást.)

Több szociális biztonság kevesebb pénzből?

A tanácsadó cégek képviselői szerint a szociálpolitikai rendszer rendkívül pazarló, s még pazarlóbb az adórendszerrel kezelni szociális kérdéseket. Hangsúlyozták: hamis szembeállítani a versenyképességet és a szociális biztonságot, a kettő kölcsönösen feltételezi egymást.

Nem derült ki ugyanakkor egyértelműen, hogy a nagyjából 1100 milliárdos költségvetési kiadáscsökkentést előirányzó reformcsomag – a kiadáscsökkentés pontos minkéntjét a reform kiötlői a politikusokra bíznák, minthogy ez politikai kérdés – nyomán végrehajtott kiadáskurtítás után milyen forrásokból erősítenék meg a szociális hálót. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül az 1100 milliárdos kiadáscsökkentés aligha lehetséges.

A javaslatcsomag a kieső a kieső bevételek ellentételezésére részben (nagyjából a felére) konkrét javaslatokat is tesz. A „keserű pirulákat” javarészt a magánszemélyekkel nyeletnék le: az áfa 23 százalékosra emelése, illetve az értékalapú ingatlanadó bevezetése is szerepel a tervükben.

Növekvő áfa

A 20-ról 23 százalékos növekedett áfát nem ellentételeznék kedvezményes kulcsokkal, holott éppen a javaslatokat kidolgozó big four egyike, a PricewaterhouseCoopers által tavaly publikált felmérés -„Egyensúly-eltolódás – a közvetett adófajták térnyerése” („Shifting the balance – the evolution of indirect taxes”) – arra hívta föl a figyelmet, hogy az áfarendszer regresszív hatású lehet: a magasabb jövedelműektől arányosan kevesebbet, míg az alacsonyabb jövedelműektől többet von el.

Ezért a felmérés készítői megfontolásra javasolták az alacsonyabb jövedelmű adózókat védő intézkedések bevezetését – például az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások csökkentett, vagy akár nulla százalékos adóterhét – mindazon országoknak, amelyek a globális adóverseny miatt az áfajellegű adókat központba helyező adórendszer bevezetését tervezik. (Az áfanövelés/csökkentés kérdéséről itt olvasható korábbi cikkünk.)

Van Gogh, nincs autópálya

Az ingatlanadó kulcsa 0,5 százalékos lenne, értékhatár nem szerepel a javaslatban. A reformerek szerint azért éppen ezt a vagyonelemet kellene megadóztatni, mert ezt „nem lehet eldugni”, s az ingatlanok kapcsolatba hozható a közszolgáltatásokkal, hiszen az ingatlanokhoz utak vezetnek, néhány százanként iskolát kell építeni.

„Van Gogh képhez nem kell négysávos autópályát építeni”, a külföldön birtokolt ingatlanok megadóztatása pedig technikailag nem lenne lehetséges, s persze azokhoz sem kell a magyar államnak utat építeni – mondták a tájékoztatón a FigyelőNet kérdésére.

Bár a tájékoztatón portálunk egy másik kérdésére azt a választ kapta, hogy az ingatlanadót csak magánszemélyeknek kellne megfizetni, az esemény után Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője lapunknak azt mondta: az adó a cégekre is vonatkozna, de levonhatnák azt a társasági adójukból, illetve a magánszemélyek is jövedelmadójukból.

A reformerek kiadott sajtóanyaga úgy fogalmaz a kérdéssel kapcsolatban, hogy az ingatlanadó magánszemélyek, illetve társaságok jövedelmének adójából is levonható lenne, “amennyiben a költségvetési kiadások által teremtett mozgástér lehetővé teszi”.

Az ingatlanadó ebben az esetben tehát leginkább az alacsony jövedelműeknek, a nyugdíjasoknak és a veszteséges vállalkozásoknak jelentene többletterhet, illetve a sajtóanyag szerint azoknak, “akik nem legális forrásból jutottak nagyobb értékű vagyonhoz”. Ugyanakkor ezt az adót “csak megfelelő, rászorultsági alapon elérhető kedvezményekkel” együtt vezetnék be, amelyeket azonban közelebbről nem részleteztek.

Vámosi Nagy Szabolcs szerint a nyugdíjasoknak általában nyilván nem kellene ezt az adót megfizetni, bár azért nyugdíjas és nyugdíjas között is érdemes lenne szerinte különbséget tenni.

—-Fizessenek több járulékot a munkavállalók—-

A versenyképesség szempontjából a munkáltatói járulékok különösen, a munkavállalói járulékok kevésbé játszanak fontos befolyásoló szerepet – írják a reformerek a sajtóanyagukban.

Érdemes lehet ezért megfontolni a 3 százalékos munkáltatói járulék megszüntetését, és ezzel arányosan az 1.5 százalékos munkavállalói járulék növelését 1,5 vagy 3 százalékkal) -javasolják. Szerintük további előnye lenne a megoldásnak, hogy az adminisztráció is egyszerűsödne.

A munkavállalói nyugdíjjárulék plafonja 15 millió Ft-ra emelkedne,
ugyanakkor a nyugdíjakat továbbra is úgy számolnák a javaslat szerint, mintha a munkavállaló csak a jelenlegi 7 millió után fizetné a járulékokat. Ezáltal részben pótolható a munkáltatói nyugdíjjárulék csökkentése miatt kiesett bevétel – vélik a reformjavaslat kidolgozói.

Jó a kis cégeknek is?

Eltörölnék a „bevételalapú vagy egyéb átalányadókat”, azaz az EVÁ-t, az EKHO-t, az őstermelői kedvezményeket. Megemelnék a tételes egészségügyi hozzájárulást (EHO) 8000 forintra. A FigyelőNet kérdésére a tanácsadók határozottan cáfolták, hogy a javaslatcsomag a nagyobb cégeknek kedvezne a kisebbek kárára.

Megjegyezték: a csomagot támogató szervezetek (Magyar Gyáriparosok Szövetsége, Joint Venture Szövetség, Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Amerikai Kereskedelmi Kamara) tagjai között akadnak kisvállalkozások is.

Más véleményen van ugyanakkor a Pénzügyminisztérium (PM), közleményük szerint a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése a jelenlegi havi 1950 forint/főről 8000 forint/főre éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel erőteljesen támogatni kívánja.

Alacsonyabb kereset, több adó

Ugyancsak a PM közleménye szerint összességében a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresettel rendelkezőket.

Mindemellett a PM egyetért a javaslat számos elemével, ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése.

A közlemény végül megjegyzi: a négy adótanácsadó cég adójavaslata, valamint más szervezetek által megfogalmazott ötletek nagymértékben elősegítik a kormány jövő évi adóváltoztatások előkészítésével kapcsolatos munkáját.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mérk, 2017. április 4.
Koncányi Zsoltné, a Nő az esély című program tanulója viszi a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézményben Mérken 2017. április 4-én. Nő az esély címmel 7,5 milliárd forint keretösszegű pályázati program indult áprilisban mintegy kétezer, nagyrészt roma nő és pár férfi képzésének és foglalkoztatásának segítésére.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.