Az újonnan csatlakozott országokra más szabályok vonatkoznak, mint a korábbi uniós tagokra, ezért nem lehet külön áfakulcsot megállapítani az élelmiszerekre, ezen belül az alapvető élelmiszerekre – mondta Veres János a FigyelőNet kérdésére. A pénzügyminiszter felidézte: 2003-ban az Európai Unió nem engedélyezte Magyarországnak, hogy más áfakulcsot állapítson meg a gyümölcsökre, illetve a déligyümölcsökre.
Veres félreértette
Félreértésről van szó azonban, ugyanis a kérést az Európai Bizottság azért utasította el, mert az intézkedés a hazai termesztésű, illetve a más uniós tagállamokból származó gyümölcsök között tett volna különbséget, versenyhátrányba hozva az utóbbiakat – mondta el Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa a FigyelőNet brüsszeli tudósítójának.
Az uniós szabályok szerint az élelmiszerek között igenis lehet különbséget tenni, hiszen például a kenyér és a kaviár nem azonos fogyasztói igényeket elégítenek ki, tehát nem versenyeznek egymással – hangsúlyozta az adóügyi biztos. A lehetőség nyitott a magyar kormány előtt.
Az unió csak a különböző tagállamokból származó, egymással versenyző élelmiszerek közötti különbségtételt tiltja, az úgynevezett alapvető élelmiszerek és a luxusfogyasztásba sorolható élelmiszerek közötti különbségtételt azonban nem – tette világossá Kovács László.
A szegények arányosan többet fizetnek
Az áfarendszer regresszív hatású lehet: a magasabb jövedelműektől arányosan kevesebbet, míg az alacsonyabb jövedeleműektől többet von el – hívta föl a figyelmet a PricewaterhouseCoopers „Egyensúly-eltolódás – a közvetett adófajták térnyerése” („Shifting the balance – the evolution of indirect taxes”) című, tavaly publikált felmérése.
Ezért a felmérés készítői megfontolásra javasolják az alacsonyabb jövedelmű adózókat védő intézkedések bevezetését – például az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások csökkentett, vagy akár nulla százalékos adóterhét – mindazon országoknak, amelyek a globális adóverseny miatt az áfajellegű adókat központba helyező adórendszer bevezetését tervezik.
Forrás: Kopint-Tárki Zrt.
Magyarországon a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek hasonló szinten állnak, mint a magánszemélyek és cégek jövedelméhez kapcsolódó adók együttesen. (A költségvetés mérlege innen letölthető.)
A jelenlegi 20 százalékos áfakulcs 5 százalékosra csökkentése egyébként 12,5 százalékos fogyasztói árcsökkenéssel járna, de csak abban az esetben, ha a kereskedők nem „nyelnék le” – legalább részben – a különbözetet.
-Javaslatok forrással, forrás nélkül-
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését már tavaly
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint az élelmiszerek áfájának csökkentése 261 milliárd az ellenzéki párt szerint 30 milliárdba forintba kerülne. Az eltérés egyik oka, hogy a minisztérium az összes élelmiszerre számolta ki a kieső áfa összegét, mert meggyőződésük szerint csak az alapvető élelmiszerekre nem lehet kedvezményes kulcsot alkalmazni. (A másik ok: a Fidesz csak negyedévre számolt.) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak összevontan publikálja az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmát, így azt nem lehet pontosan kiszámolni. Támpontot nyújthat azonban egy pontatlan, ám orientáló megközelítéshez, hogy a KSH-nak az infláció követéséhez használt adatsora szerint az alapvető élelmiszereknek – hús, tej, szalámi, párizsi, tej, tejtermékek, olaj, zsír s mindaz, amelyeket a Fidesz javaslata annak tekint – 13,5 százalékos a részesedése a fogyasztási kosárban. Ha ezt rávetítjük a teljes kiskereskedelmi forgalomra (2006-os adatok), akkor 167,8 milliárd forint kieső adóbevételt kapunk eredményül. Ugyancsak az inflációs kosár adatai alapján az alapvető élelmiszerek súlya 59,6 százaléka az élelmiszereknek. Ha a PM számításaira vetítjük rá ezt az arányt, a szám 155,6 milliárd forint. (Pontos számokat persze csak a PM tudna közzétenni, hiszen náluk feltehetően a rendelkezésére állnak a szükséges forgalmi adatok. A fogyasztói kosárban használt súlyok valójában nem ilyen számításokhoz valók.) ->
Az uniós szabályok annyit engednének meg, hogy Magyarország mintegy 13 forinttal csökkentse a jövedéki adót, a távhőszolgáltatás áfacsökkentésének nem lenne jogi akadálya – mondta el Kovács László brüsszeli tudósítónk kérdésére. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Bizottság szerint az adócsökkentés nem célszerű eszköz, mivel nem ösztönzi a takarékosságot, s a tagállamok költségvetéséből kieső adóbevétel az olajtermelő országokat gyarapítja. A bizottság támogatja az áremelkedéstől leginkább sújtott, alacsony jövedelmű társadalmi csoportok kompenzálását, illetve ennek finanszírozására az olajtársaságok extraprofitjára külön adó bevezetését. Ez az, ami a sajtóban gyakran „Robin Hood-adóként” szerepel (s amelyről már a FigyelőNet is Üzemanyag áfa, gázolaj jövedéki adó: nem Mivel az üzemanyagok nem szerepelnek a kedvezményes áfakulccsal forgalmazható termékek uniós listáján, az áfatartalom csökkentése csak az áfadirektíva módosításával, 27 tagállam egyhangú döntésével lenne lehetséges. Ez szinte kizárt, hiszen a tagállamok nagy többsége nem támogatja az adócsökkentést. A jövedéki adónál az Európai Unió a kötelező minimum mértékét szabályozza, ennél alacsonyabb jövedéki adót a tagállamok sem a benzinre, sem a gázolajra nem alkalmazhatnak. A gázolaj esetében egy további szabály is korlátozza az adócsökkentés lehetőségét: 2003 január 1-jei hatállyal befagyasztották a gázolaj jövedéki adójának tagállamonkénti tényleges mértékét, ami jó néhány országban – így Magyarországon is – magasabb volt, mint a kötelező minimum. Ezért Magyarországon a gázolajnál a befagyasztott érték átvette az uniós minimum korlátozó szerepét, és mivel 2003 óta nem történt emelés, adócsökkentés sem lehetséges. A benzinnél más a helyzet. Magyarországon a benzin jövedéki adója literenként mintegy 13 forinttal magasabb a kötelező minimumnál – tájékoztatta az FN-t az adóügyi biztos. Részben más áfaszabályok vonatkoznak az újonnan csatlakozott országokra, mint a régiekre, de ez nem valamiféle összeesküvés eredménye – magyarázta a kissé bonyolult képet Kovács László. 1992-ben az általános forgalmi adóról szóló direktívát az akkori 12 tagállam fogadta el. A döntés szerint az általános áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál, de a tagállamok emellett alkalmazhatnak további két, különböző kedvezményes (csökkentett) kulcsot is. A kedvezményes kulcsra jogosult termékek és szolgáltatások körét az uniós áfadirektíva egyik melléklete tartalmazza, ami valamennyi tagállamra érvényes. Az akkori 12 tagállam azonban arról is megállapodott, hogy az említett közös listán nem szereplő, de addig alkalmazott csökkentett kulcsaik egy részét megőrizhetik, ezek azonban a később csatlakozók számára nem hozzáférhetőek. A később csatlakozott országok a csatlakozási tárgyalások során szintén kaptak lehetőséget egyes addigi kedvezményes kulcsaik megőrzésére, ám ez a lehetőség időhöz kötött, többségük azóta le is járt, 2010-től pedig valamennyi megszűnik. Ebben az értelemben tehát valóban eltérőek a korábbi 12 és az azóta csatlakozott, összesen 15 ország áfaszabályai. Kovács László – mint a Figyelőnetnek elmondta – arra törekszik, hogy ezek a különbségek csökkenjenek. ->
kiszámoló
Csökkenthető lenne a jövedéki adó
amit szabad jupiternek
