Tizenhat uniós tagállam ellen lépett fel az Európai Bizottság 2006 őszén amiatt, hogy a közjegyzői tevékenységet kizárólag saját állampolgáraik számára tartják fenn, azaz a nemzeti fenntartás elvét alkalmazzák ebben a kérdésben. A régi tagállamokat (köztük Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Németországot, Ausztriát) a jogi szabályozás megváltoztatására kérte, az új tagországokat (köztük Magyarországot) első körben még csak arra hívta fel, hogy indokolják meg a szabályozást.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a közjegyzők az állam nevében nem látnak el hatósági jellegű tevékenységet, hanem szolgáltatást nyújtanak, s a versenyt korlátozó rendelkezésekkel az ügyfelek károsulnak. A végső szót az Európai Bíróság mondhatja ki.
A kamara álláspontja
Marad a kamara
A törvény a közjegyzőket kamarai szervezetben fogja össze, és a kamarára bízza a közjegyzői szervezet belső igazgatásának feladatait is. Az elmúlt években többször felmerült a kötelező kamarai tagság eltörlésének kérdése (az egyéni és társas vállalkozásoknak már nem kötelező szakmai kamarához csatlakozniuk), de a közjegyzői tevékenység a jogalkalmazáshoz és az igazság-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szellemi szabadfoglalkozás, amelyet közjogi normák határoznak meg. A hatósági jellegű tevékenység miatt az alkotmányos jogbiztonság indokolja, hogy a közjegyzői szervezet igazgatása továbbra is kamarai szervezetben működjön.
A bizottsági döntés ráadásul ellentétben áll az EU Bizottság és az Európai Parlament korábbi döntéseivel, amelyek kifejezetten elismerték a közjegyzők közhatalmi szerepét. Az unió alapszerződése (EK-szerződés 45. cikk) a szabad letelepedési, telephely-választási jog alól kiveszi a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységeket, az Európai Parlament pedig 2006. március 23-ai határozatában kifejtette, hogy a közjegyzők a tagállamok közhatalmát gyakorolják, feladatik között szerepel a közokiratok kiállítása, amelyek azonnal végrehajthatók.
Tekintettel arra, hogy a közhatalom-gyakorlás intézményrendszerének kialakítása a tagállamok szuverén joga, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalát is meg kell hagyni tagállami hatáskörben. A közjegyzőknek éppen a fogyasztók védelme és a jogszolgáltatás biztonsága érdekében annak a tagállamnak a jogi és szakmai szabályozásának kell megfelelnie, ahol a tevékenységüket kifejtik. Mivel a tagállamok közjegyzőinek feladatköre, státusa is eltérő, nem is lehetne egységes európai uniós intézményként kezelni őket.
Versenyhivatali ajánlások
A Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta versenyjogi szempontból a közjegyzői tevékenység jogi szabályozását, és ajánlást fogalmazott meg a megváltoztatására. A versenyhivatal is kiemeli, hogy a közjegyzők a hatályos szabályozás szerint állami, hatósági tevékenységet végeznek, ezt azonban gazdaságilag önálló vállalkozásként, saját kockázatukra folytatják. Ezen belül piaci szolgáltatásokat is nyújtanak, azaz tevékenységük vállalkozási jegyeket is hordoz. Ezért a hatósági feladatok ellátását garantáló szigorú törvényi előírások egy része versenykorlátozó jellegű.
A hivatal ezért ajánlásában a kizárólagos hatósági tevékenységi körök, a területi illetékességi szabályok és a közjegyzői létszám korlátozásának indokoltságát kéri felülvizsgálni. Emellett a jelenleginél differenciáltabb díj- és áralkalmazási rendszer kialakítását javasolja, hogy a hatósági és piaci jellegű tevékenységek különböző díjazásúak lehessenek.
A közjegyzői kamara nem tartja összeegyeztethetőnek a hatósági tevékenységet, valamint a pártatlanság és függetlenség követelményét a piac szabályaival. A közjegyzőkről szóló törvény utoljára 1999-ben módosult átfogóan, érdemi módosításáról az idén várhatóan nem fognak dönteni.
Közjegyzői tevékenység
A közjegyzők a rendszerváltást követően, 1991-ben váltak újra önálló és független jogalkalmazókká. A közjegyzői tevékenység hatósági jellegű, tehát a közjegyző soha nem az ügyfél mellett vagy ellen fejti ki tevékenységét (nem képviselheti ügyfelét), hanem elfogulatlanul, pártatlanul és kizárólag a jogszabályoknak alárendelve.
A közjegyzőket az igazságügy-miniszter nevezi ki határozatlan időre, és meghatározza az ország területén működő közjegyzők számát is. Jelenleg 313 közjegyző működik Magyarországon.
A közjegyzői tevékenység díjazása is jogszabályban meghatározott, nem a felek megállapodásától függ, mint az ügyvédi díjszabás. A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll, a munkadíjat pedig az ügyérték és az elvégzett munkára fordított idő határozza meg. A közjegyző a várható díjazás összegéről köteles az eljárás megkezdése előtt tájékoztatni az ügyfelet. A hiteles másolatok kiállításának és az aláírás hitelesítésének (aláírási címpéldány) fix összegű díjazása van.
Nem lehet kikerülni
Nézzük, mi az a közjegyzők sokrétű tevékenységéből, amivel a vállalkozások találkozhatnak vagy érdemes lenne találkozniuk működésük során!
Nem spórolható meg a közjegyzői közreműködés vállalkozásalapításkor, hiszen a képviseletre jogosultak aláírásának valódiságáról kiállított közjegyzői tanúsítványt (aláírási címpéldány) csatolni kell a cégbírósághoz kötelezően benyújtandó okiratokhoz. Többször felmerült a szabályozás módosítása, mégpedig a vállalkozásalapítás további egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. Az igazságügyi tárca olyan szabályozási javaslatot is készített, amely szerint az aláírási címpéldányt nem kell közokiratba foglalni, elegendő az ügyvédi ellenjegyzés is. Tavasszal várható a cégtörvény újabb módosítása, kérdés, hogy ez belekerül-e a törvényjavaslatba.
Annak ellenére, hogy céget alapítani és ingatlant vásárolni is lehet olyan szerződéssel, amelyet közjegyző készített és közokiratba foglalt, elenyésző számban készülnek közjegyzői okiratba foglalt társasági szerződések, illetve adásvételi szerződések. Ezekhez a jogügyletekhez az általános gyakorlat szerint ügyvédi közreműködést vesznek igénybe az ügyfelek, és ebben a jövőben sem várható változás.
Okiratok közjegyző által hitelesített másolatait gyakran kell csatolni akár pályázati dokumentumokhoz, akár egy új munkatárs kiválasztásakor.
A jelzáloghitel-intézetekkel kötött jelzáloghitel-szerződést tavaly még kötelező volt közjegyzői okiratba foglalni, főként azért, hogy a benne foglalt követelés bírósági eljárás nélkül végrehajtható legyen. 2007. január 1-jétől azonban változott a jogszabály, és gyorsabbá válhat a hitelezési folyamat. Ezentúl ugyanis magát a hitelszerződést nem kell közokiratba foglalni, elegendő, ha a kötelezett (adós) kötelezettségvállaló nyilatkozata készül közokiratban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a bankban készül a hitelszerződés, az adós már megteheti kötelezettségvállaló nyilatkozatát a közjegyző előtt, a hitelszerződést pedig már csak a bankban kell aláírni, mégpedig közjegyzői közreműködés nélkül.
Könnyebb végrehajtás
Gyakori tapasztalat, hogy a bírósági eljárás hosszadalmas, mire ítélet születik, az adós akár fizetésképtelenné is válhat, hiába a jogerős ítélet, a behajtás nehézkes. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződések külön bírósági végrehajtási eljárás nélkül is végrehajthatók. A feltételeknek megfelelő és közokiratba foglalt szerződésre a bíróság végrehajtási záradékot vezet, és a követelés ezzel végrehajtható, külön peres eljárásnak nem kell megelőznie a behajtást.
A végrehajtásnak természetesen feltétele, hogy a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozzon, és a követelés határideje lejárt legyen.
Érdemes tehát átgondolni, hogy a kintlévőségek behajtása érdekében a nagyobb pénzmozgással járó szerződéseket, de legalább azok fizetéssel kapcsolatos stratégiai részeit közokiratba foglalják. Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó uniós szabályozás szerint a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okirat bármelyik más tagállamban előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható, a közjegyző európai szinten kereskedelmi biztonságot tud nyújtani a feleknek.
