Üzleti tippek

Versenyen kívül

admin
admin

2007. 02. 01. 00:00

A közjegyzők hatósági tevékenységet is végeznek, de gazdaságilag önálló vállalkozásként. Miért nem érvényesek rájuk a piaci szabályok?

Tizenhat uniós tagállam ellen lépett fel az Európai Bizottság 2006 őszén amiatt, hogy a közjegyzői tevékenységet kizárólag saját állampolgáraik számára tartják fenn, azaz a nemzeti fenntartás elvét alkalmazzák ebben a kérdésben. A régi tagállamokat (köztük Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Németországot, Ausztriát) a jogi szabályozás megváltoztatására kérte, az új tagországokat (köztük Magyarországot) első körben még csak arra hívta fel, hogy indokolják meg a szabályozást.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a közjegyzők az állam nevében nem látnak el hatósági jellegű tevékenységet, hanem szolgáltatást nyújtanak, s a versenyt korlátozó rendelkezésekkel az ügyfelek károsulnak. A végső szót az Európai Bíróság mondhatja ki.

A kamara álláspontja

Marad a kamara


A törvény a közjegyzőket kamarai szervezetben fogja össze, és a kamarára bízza a közjegyzői szervezet belső igazgatásának feladatait is. Az elmúlt években többször felmerült a kötelező kamarai tagság eltörlésének kérdése (az egyéni és társas vállalkozásoknak már nem kötelező szakmai kamarához csatlakozniuk), de a közjegyzői tevékenység a jogalkalmazáshoz és az igazság-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szellemi szabadfoglalkozás, amelyet közjogi normák határoznak meg. A hatósági jellegű tevékenység miatt az alkotmányos jogbiztonság indokolja, hogy a közjegyzői szervezet igazgatása továbbra is kamarai szervezetben működjön.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara álláspontja ebben a kérdésben megegyezik az Európai Unió Közjegyzőinek Tanácsa véleményével, és ellentétes az EU Bizottságának döntésével. A bizottság ugyanis kizárólag a közjegyzők tanácsadói tevékenységét hangsúlyozza, figyelmen kívül hagyva legfontosabb tevékenységüket, a hitelesítést és a közokiratok készítését, amelyek állami megbízáson alapulnak, a közhatalmi funkciók ugyanis nem szűkíthetők le kizárólag az ítélkezésre. A közjegyzők nem azonosíthatók más szellemi szabadfoglalkozásúakkal, hiszen az állam igazságszolgáltatási rendszerének részeként hatósági feladatkört látnak el.

A bizottsági döntés ráadásul ellentétben áll az EU Bizottság és az Európai Parlament korábbi döntéseivel, amelyek kifejezetten elismerték a közjegyzők közhatalmi szerepét. Az unió alapszerződése (EK-szerződés 45. cikk) a szabad letelepedési, telephely-választási jog alól kiveszi a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységeket, az Európai Parlament pedig 2006. március 23-ai határozatában kifejtette, hogy a közjegyzők a tagállamok közhatalmát gyakorolják, feladatik között szerepel a közokiratok kiállítása, amelyek azonnal végrehajthatók.

Tekintettel arra, hogy a közhatalom-gyakorlás intézményrendszerének kialakítása a tagállamok szuverén joga, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalát is meg kell hagyni tagállami hatáskörben. A közjegyzőknek éppen a fogyasztók védelme és a jogszolgáltatás biztonsága érdekében annak a tagállamnak a jogi és szakmai szabályozásának kell megfelelnie, ahol a tevékenységüket kifejtik. Mivel a tagállamok közjegyzőinek feladatköre, státusa is eltérő, nem is lehetne egységes európai uniós intézményként kezelni őket.

Versenyhivatali ajánlások

A Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta versenyjogi szempontból a közjegyzői tevékenység jogi szabályozását, és ajánlást fogalmazott meg a megváltoztatására. A versenyhivatal is kiemeli, hogy a közjegyzők a hatályos szabályozás szerint állami, hatósági tevékenységet végeznek, ezt azonban gazdaságilag önálló vállalkozásként, saját kockázatukra folytatják. Ezen belül piaci szolgáltatásokat is nyújtanak, azaz tevékenységük vállalkozási jegyeket is hordoz. Ezért a hatósági feladatok ellátását garantáló szigorú törvényi előírások egy része versenykorlátozó jellegű.

A hivatal ezért ajánlásában a kizárólagos hatósági tevékenységi körök, a területi illetékességi szabályok és a közjegyzői létszám korlátozásának indokoltságát kéri felülvizsgálni. Emellett a jelenleginél differenciáltabb díj- és áralkalmazási rendszer kialakítását javasolja, hogy a hatósági és piaci jellegű tevékenységek különböző díjazásúak lehessenek.

A közjegyzői kamara nem tartja összeegyeztethetőnek a hatósági tevékenységet, valamint a pártatlanság és függetlenség követelményét a piac szabályaival. A közjegyzőkről szóló törvény utoljára 1999-ben módosult átfogóan, érdemi módosításáról az idén várhatóan nem fognak dönteni.

Közjegyzői tevékenység

A közjegyzők a rendszerváltást követően, 1991-ben váltak újra önálló és független jogalkalmazókká. A közjegyzői tevékenység hatósági jellegű, tehát a közjegyző soha nem az ügyfél mellett vagy ellen fejti ki tevékenységét (nem képviselheti ügyfelét), hanem elfogulatlanul, pártatlanul és kizárólag a jogszabályoknak alárendelve.

A közjegyzőket az igazságügy-miniszter nevezi ki határozatlan időre, és meghatározza az ország területén működő közjegyzők számát is. Jelenleg 313 közjegyző működik Magyarországon.
A közjegyzői tevékenység díjazása is jogszabályban meghatározott, nem a felek megállapodásától függ, mint az ügyvédi díjszabás. A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll, a munkadíjat pedig az ügyérték és az elvégzett munkára fordított idő határozza meg. A közjegyző a várható díjazás összegéről köteles az eljárás megkezdése előtt tájékoztatni az ügyfelet. A hiteles másolatok kiállításának és az aláírás hitelesítésének (aláírási címpéldány) fix összegű díjazása van.

Nem lehet kikerülni

Nézzük, mi az a közjegyzők sokrétű tevékenységéből, amivel a vállalkozások találkozhatnak vagy érdemes lenne találkozniuk működésük során!
Nem spórolható meg a közjegyzői közreműködés vállalkozásalapításkor, hiszen a képviseletre jogosultak aláírásának valódiságáról kiállított közjegyzői tanúsítványt (aláírási címpéldány) csatolni kell a cégbírósághoz kötelezően benyújtandó okiratokhoz. Többször felmerült a szabályozás módosítása, mégpedig a vállalkozásalapítás további egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. Az igazságügyi tárca olyan szabályozási javaslatot is készített, amely szerint az aláírási címpéldányt nem kell közokiratba foglalni, elegendő az ügyvédi ellenjegyzés is. Tavasszal várható a cégtörvény újabb módosítása, kérdés, hogy ez belekerül-e a törvényjavaslatba.

Annak ellenére, hogy céget alapítani és ingatlant vásárolni is lehet olyan szerződéssel, amelyet közjegyző készített és közokiratba foglalt, elenyésző számban készülnek közjegyzői okiratba foglalt társasági szerződések, illetve adásvételi szerződések. Ezekhez a jogügyletekhez az általános gyakorlat szerint ügyvédi közreműködést vesznek igénybe az ügyfelek, és ebben a jövőben sem várható változás.

Okiratok közjegyző által hitelesített másolatait gyakran kell csatolni akár pályázati dokumentumokhoz, akár egy új munkatárs kiválasztásakor.

A jelzáloghitel-intézetekkel kötött jelzáloghitel-szerződést tavaly még kötelező volt közjegyzői okiratba foglalni, főként azért, hogy a benne foglalt követelés bírósági eljárás nélkül végrehajtható legyen. 2007. január 1-jétől azonban változott a jogszabály, és gyorsabbá válhat a hitelezési folyamat. Ezentúl ugyanis magát a hitelszerződést nem kell közokiratba foglalni, elegendő, ha a kötelezett (adós) kötelezettségvállaló nyilatkozata készül közokiratban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a bankban készül a hitelszerződés, az adós már megteheti kötelezettségvállaló nyilatkozatát a közjegyző előtt, a hitelszerződést pedig már csak a bankban kell aláírni, mégpedig közjegyzői közreműködés nélkül.

Könnyebb végrehajtás

Gyakori tapasztalat, hogy a bírósági eljárás hosszadalmas, mire ítélet születik, az adós akár fizetésképtelenné is válhat, hiába a jogerős ítélet, a behajtás nehézkes. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződések külön bírósági végrehajtási eljárás nélkül is végrehajthatók. A feltételeknek megfelelő és közokiratba foglalt szerződésre a bíróság végrehajtási záradékot vezet, és a követelés ezzel végrehajtható, külön peres eljárásnak nem kell megelőznie a behajtást.

A végrehajtásnak természetesen feltétele, hogy a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozzon, és a követelés határideje lejárt legyen.

Érdemes tehát átgondolni, hogy a kintlévőségek behajtása érdekében a nagyobb pénzmozgással járó szerződéseket, de legalább azok fizetéssel kapcsolatos stratégiai részeit közokiratba foglalják. Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó uniós szabályozás szerint a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okirat bármelyik más tagállamban előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható, a közjegyző európai szinten kereskedelmi biztonságot tud nyújtani a feleknek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.