Üzleti tippek

EU-bővítés: mi érkezik keletről?

admin
admin

2007. 02. 01. 08:31

Uniós bővítés, gazdaságpolitikai megszorító csomag, újabb uniós pályázati ciklus. A pr-esek optimisták, az élelmiszer-feldolgozók viszont a szokottnál is borúlátóbbak.

A tavaly meghirdetett, illetve részben már bevezetett kormányzati megszorító intézkedések hatásait egyelőre nem érzékeljük, annál is inkább, mert egyelőre a 2006-os számok vannak a birtokunkban – mondja Szarvas László, a Café Reklám Kft. üzletfejlesztési igazgatója. Szerinte az sem prognosztizálható egyértelműen, hogy az idén feltétlenül csökkennének a cégek által reklámra, kommunikációra fordított összegek.

Inkább arról lehet beszélni, s ez független a megszorításoktól, hogy folyamatosan átstrukturálódik az ilyen célú pénzek költésének szerkezete. A trend elég jól tapintható: a hagyományos, klasszikus reklámról egyre inkább a kifinomultabb kommunikációs csatornákra helyeződik át az ágazat súlypontja (ilyen a direkt, a kapcsolati marketing vagy ilyenek a különféle pr-eszközök). S persze egyre jobban „jön fel” az online-piac.

Mindent a tévébe!

Szarvas László szerint, amikor ebben az ágazatban a piacok fejlettségéről beszélünk, a Kelet–Nyugat-reláció nem csak Európán belül értendő, mert az igazi nagy átrendeződés az Európa –Észak-Amerika-, illetve Európa–Ázsia-összehasonlításban tapasztalható. Az atlanti „csata” képeződik le vagy gyűrűzik tovább Európa keleti felébe, ahol aztán Románia és Bulgária EU-csatlakozásával a magyar cégek horizontján is megjelenik.

Ha sommásan akarunk ítélni, akkor a trend úgy fogalmazható meg, hogy az újonnan csatlakozók hirdetési piaca még a „mindent a tévébe” korszakát éli. Ami nem annyira a piac fejletlenségével magyarázható, mint inkább azzal, hogy egyelőre rendkívül olcsó a televíziós hirdetés. Ugyanakkor észre kell venni, hogy például Bulgáriában az online-kultúra jóval fejlettebb, mint amit az ország többi mutatója indokolna, s ez az online hirdetési piac fejlettségében is megmutatkozik.

A multik „rövidlátása”

Vajon milyen konkurenciát jelentenek a román és bolgár cégek mint friss, „házon belüli” versenytársak? A szakember szerint már az EU-bővítés előtt is tapasztalható volt, hogy például a nyomdai szolgáltatások terén az erdélyi cégek egyértelműen megnyerték a magyar nyelvterületen belüli árversenyt.

Szerinte mégsem kell attól tartani, hogy a romániai cégek, a nyelvi azonosságot és a bérelőnyt kihasználva, elfoglalnák a magyar kommunikációs piacot. Épp ellenkezőleg, sajátos versenyelőnyt hozhat számunkra a multik hagyományos „rövidlátása”. Ahogy a kilencvenes években a „nagyok” látóköre csak Bécsig terjedt, s ausztriai irodáikból figyelték – meg persze felügyelték – kevés bizalommal a magyar, a cseh és a szlovák cégeket, most talán már Budapest és Prága lehet az a két végvár, ahová a kelet-európai „leánycégfelügyelők” települhetnek. Már csak az a kérdés, hogy Prága vagy Budapest lesz-e vonzóbb telephely.

Erre a jelenségre példaként horvátországi irodájuk esetét hozta Szarvas László. Egyik olasz partnerük kifejezetten azzal a kéréssel fordult hozzájuk Zágrábban, hogy bulgáriai terjeszkedéséhez nyújtsanak segítséget.

Dopping és esély

Kétfelől szorongatva
A hazai élelmiszer- és élelmiszer-feldolgozó iparnak aligha származik előnye a román és bolgár EU-tagságból. Tóth Péter cége, a Plast-ker Kft. számos hazai hűtőipari és feldolgozó cégnek szállít csomagolóanyagot. Tapasztalatai alapján úgy látja: a keleti határ mentén már most komoly versenynek vannak kitéve a magyarok. Ebben az ágazatban ugyanis számos olyan alágazat van, amelyben viszonylag kicsi a szakértelem súlya, viszont döntő az olcsó munkaerő szerepe. Hasonlóan vélekedik erről Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője is: azokon a piacokon, ahol az alacsony feldolgozottsági szint miatt csak a munkaelőny számít (az élelmiszer-feldolgozás egy része ilyen), a magyar cégek súlyos versenyhátrányba kerülhetnek a román és bolgár vállalatokkal szemben. Ráadásul a magyar cégek máig nyögik a 90-es évek elején követett, átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely egyszerűen rácsukta a kaput az orosz piacra. Mivel a nagy szakértelmet igénylő termékek piacán a hollandokkal és a franciákkal nehéz állni a versenyt, azt lehet mondani, az ágazat az EU-bővítéssel most Kelet és Nyugat szorításába került.

Maga a társulás ténye nyilván doppingolóan hat a román és bolgár kkv-kra, de azért kell egy kis idő, amíg beletanulnak Európába – vélekedik dr. Kazi Károly, a Bonn Magyarország Elektronikai Kft. ügyvezetője. Ő nem tart romániai és bolgár cégek gyors piaci behatolásától. Annak ellenére sem, hogy a hazai gazdaságpolitikai megszorítások az EU-tól és az új tagoktól függetlenül nagyon rosszul jönnek mindenkinek, különösen a még eléggé meg nem erősödött kkv-knak.

A hazai cégek expanziójáról azt gondolja dr. Kazi Károly, hogy a magyar kkv-knak eleinte még a piacok igazi értelemben vett kinyitásával lehet versenyelőnyük. Most talán könnyebben lehet „betörni„ a román és bolgár piacra – természetesen csakis versenyképes termékekkel.

Harmadik ország irányába is megmaradhat még egy ideig a honi cégek előnye, de néhány év alatt elfogyhat, ha nem törődünk a jelenleginél jobban a kutatás-fejlesztéssel és a magas szintű szakemberképzéssel. A román csatlakozásnak a munkaerő-piacra gyakorolt hatása inkább pozitív lehet, amennyiben szükség esetén a határon túlról lehetne pótolni az itthon egyre nehezebben megtalálható jó szakembereket.

Nem jó elaprózni

Az idén induló új EU-pályázati ciklustól nagyon sokat vár a Bonn Magyarország Elektronikai Kft. ügyvezetője. Cége mindenképpen szeretne élni a pályázás lehetőségével. Lényegesnek tartja, hogy a forrásokat ne aprózzák szét, hanem jelentős részben koncentrált projektek érdekében, az ilyen célra létrehozott, hosszú távon is együttműködni képes cégcsoportulások, klaszterek számára adjanak lehetőséget egy-egy, a K+F-től a termékgyártásig terjedő tevékenységi spektrum kialakítására, a már meglévő potenciálok fejlesztésére, versenyképessé tételére, a versenyképesség javítására.

Egy-egy ilyen projektcentrum helyzetbe tudja hozni a részt vevő kkv-kat. Közben pedig mágnesként vonzza az üzletet és a sikert, akár még külföldi tőke formájában is.

Beáramlás vagy kihelyezés?

Versenyéleződést is hozhat Románia és Bulgária EU-tagsága, valamint piacbővítést is – állítja Tóth Péter, a Plast-ker Kft. ügyvezetője. A 2004-es magyar csatlakozáskor is az akkori bentlévőknek volt versenyelőnyük az újonnan csatlakozókkal szemben. Ezért arra lehet inkább számítani, hogy a magyar cégek, amelyek immár két éve az európai vérkeringésben vannak, a külkereskedelemben és a termeléskihelyezésben előnyben lesznek az eddig elzárt román és bolgár cégekkel szemben. Persze inkább Románia jöhet szóba, nemcsak a nyelvi előnyök, hanem a közelség okán is.

Kétfelől szorongatva


A hazai élelmiszer- és élelmiszer-feldolgozó iparnak aligha származik előnye a román és bolgár EU-tagságból. Tóth Péter cége, a Plast-ker Kft. számos hazai hűtőipari és feldolgozó cégnek szállít csomagolóanyagot. Tapasztalatai alapján úgy látja: a keleti határ mentén már most komoly versenynek vannak kitéve a magyarok. Ebben az ágazatban ugyanis számos olyan alágazat van, amelyben viszonylag kicsi a szakértelem súlya, viszont döntő az olcsó munkaerő szerepe. Hasonlóan vélekedik erről Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője is: azokon a piacokon, ahol az alacsony feldolgozottsági szint miatt csak a munkaelőny számít (az élelmiszer-feldolgozás egy része ilyen), a magyar cégek súlyos versenyhátrányba kerülhetnek a román és bolgár vállalatokkal szemben. Ráadásul a magyar cégek máig nyögik a 90-es évek elején követett, átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely egyszerűen rácsukta a kaput az orosz piacra. Mivel a nagy szakértelmet igénylő termékek piacán a hollandokkal és a franciákkal nehéz állni a versenyt, azt lehet mondani, az ágazat az EU-bővítéssel most Kelet és Nyugat szorításába került.

Piacátrendezés

Jelentősen átstrukturálhatja a hazai pr-piacot az idén induló újabb EU-támogatási ciklus. A pénzek jelentős részét ugyanis regionális és helyi szinten kell elkölteni, s nem központi projektekre. Mivel az EU minden esetben előírja a lakosság tájékoztatására és a kommunikációra fordítandó százalékot, könnyen belátható, hogy több éven át komoly összegek áramlanak az ágazatba. Ez szinte biztosan ellensúlyozza majd valamelyest a megszorító intézkedések hatását. Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt években Magyarországon lefuttatott PHARE-programok – például az ágazatot érintő kommunikációs tréningek – most Romániában és Bulgáriában vannak napirenden, ami a gyakorlatot szerzett magyar cégek számára kiváló lehetőséget kínál.

K+F és a diplomácia

A román és bolgár csatlakozás nyomán felmerülő nehézségeket dr. Kazi Károly véleménye szerint az innovatív vállalkozások még kiemeltebb támogatásával (például a K+F-re fordított költségek adómentességének 50 millió forintos határát megemelve), további innovációs központok létrehozásával, valamint gazdasági, diplomáciai offenzívával lehetne kompenzálni. Gyakori, hogy egy-egy neves külföldi rendezvényen, konferencián, kiállításon alig vesz részt magyar cég, miközben a szomszédos országok hatalmas pavilonnal vannak jelen. A külföldi diplomáciai képviseletek is fontos szerepet tölthetnének be e téren helyi rendezvények, bemutatók szervezésével.


A romániai munkaerő tömeges Magyarországra áramlásától Tóth Péter sem tart. Úgy véli, hogy aki akart, már korábban átjött. A már eddig is tapasztalható termeléskihelyezés pedig valószínűleg csak fokozódik a közeljövőben. Ha így lesz, akkor a román munkaerő-piaci szereplők lakóhelyük közelében sem hiába keresnek majd munkalehetőséget.

A hazai kormányzati megszorító csomag hatására magas lehet a határon áttelepülő cégek aránya. Tóth Péter szerint meghaladhatja a 10 százalékot. Ugyanakkor talán kihasználhatjuk a közvetítő szerep kínálta előnyöket, mivel földrajzilag az Unió és a frissen csatlakozott országok határán helyezkedünk el.

Korábban gyakran tapasztalták – mondja az uniós pályázatokról a Plast-ker Kft. ügyvezetője –, hogy a pályázati kiírások fellelhetetlenek, s a pályázatíró cégek sokszor csak a levegőbe beszélnek. Ilyen szempontból talán segíthet, ha minden anyag a világhálóra kerül. Ez legalább a rajtnál növelheti az esélyegyenlőséget. Neki mindenesetre az a véleménye, hogy ha egy cégnek piaci nehézségei vannak, annak nem az állami támogatásban vagy az EU-alapokban kell bíznia, hanem jobban és találékonyabban kell dolgoznia, mint korábban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.