Üzleti tippek

Magyarországon működik a sajtószabadság

Előkelő helyen áll Magyarország a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot vizsgáló, 167 országot tartalmazó ranglistáján, amely a nemzetközi jogvédő szervezet 2005-ös éves jelentését kíséri.

A párizsi székhelyű nem kormányzati szervezetnek a Sajtószabadság Világnapja (május 3.) alkalmából közzétett éves jelentése megállapította, hogy a 2004-ben még 24. Magyarország Svédországgal, Új-Zélanddal valamint Trinidad és Tobagóval osztozik a 12-15. helyen a 2005. évi ranglistán. Szlovákia a 8., Csehország és Szlovénia a 9-10. helyen szerepel.

A rangsorban közvetlenül Magyarország után Ausztria és Lettország következik. Belgium és Németország Görögországgal együtt a 18-20., Nagy-Britannia a 24., Franciaország a 30. a sorban.

Az RSF saját mutatója alapján készült ranglista legalján szereplő Észak-Koreát, Eritreát és Türkmenisztánt a szervezet „a hírek fekete lyukainak” minősíti. Ezekben az országokban nem működhet kereskedelmi média, és nem létezik a véleménynyilvánítás szabadsága – szögezik le.

Akárcsak egy évvel korábban, az élbolyhoz észak-európai országok (Dánia, Finnország, Izland, Írország, Hollandia, Norvégia) és Svájc tartoznak. Az RSF rámutat, hogy lejjebb csúszott a rangsorban 2004 óta néhány nyugati ország. Az Egyesült Államok a 22.-ről a 44. helyre került, és ebben elsődleges szerepet játszott a The New York Times újságírónője, Judith Miller elleni per, hírforrása kiadása érdekében.

A rangsort a sajtószabadság különböző kritériumaira vonatkozó kérdőív segítségével újságírók, újságíró-szervezetek, kutatók és jogászok válaszai alapján állították össze. Ismérvként szerepelt például a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlás, például az újságírók megfenyegetése vagy bántalmazása, cenzúra, házkutatások, illetve a sajtó jogi környezete, egyebek mellett az egyes területeken megvalósuló állami monopólium.

Tíz évre visszamenőleg 2005. volt a “leggyilkosabb” a munkájukat végző újságírók számára: 63 újságírót öltek meg hivatásával összefüggésben, továbbá öt olyan személyt, akik a média munkáját segítették – olvasható a jelentésben. Legalább 807 újságírót vettek őrizetbe, fenyegettek vagy támadtak meg, és legkevesebb 1006 médiumot cenzúráztak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik