Az adómentességet biztosító törvényi feltételekre az APEH, a téma aktualitására tekintettel, felhívta a munkáltatók figyelmét:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú mellékletének 8.30 pontja értelmében a munkáltató, a bér kifizetője a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat dolgozóinak a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Más kifizető – például szakszervezet – csak adófizetési kötelezettség mellett nyújthat ilyen célra támogatást a juttatás formájától függetlenül.
A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet családi pótlékra jogosult szülője vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján.
Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak pedig az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. Az iskolakezdési támogatás adómentességének ugyanakkor nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák, elegendő, ha arra a törvényi szabályok szerint egyébként jogosult lenne. Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a vonatkozó szabályok szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös.
A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülő vagy házastársa útján nyújtott mértéke nem haladja meg gyermekenként az évi 17 ezer forintot. A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.
A támogatás adómentesen a tanév első napját megelőző és követő 60
napon belül adható. 2005-ben ez a július 2 – október 31. közötti időszakot jelenti, beleértve az időszak első és utolsó napját is.
A munkáltató, a bér kifizetője a támogatást három formában nyújthatja:
– tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával;
– ezen termékek vásárlásáról a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló számla ellenértékének megtérítése formájában (A juttatás ebben az esetben akkor valósul meg, ha a szülő az említett időszakban megvásárolja a kedvezményezett körbe tartozó javakat és az erről szóló számlát munkáltatójának leadja. Az adómenteség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a számla ellenértékét a munkáltató a jelzett időszakon belül vagy azon kívül téríti-e meg);
– kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában. (Ebben az esetben nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla kiállítása, a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendő az utalványt forgalmazó társaság számlája.)
A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos Kereskedelmi Vámtarifa sem ad útmutatást. Ezért általánosságban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék. Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide.
A munkáltatónak, a bér kifizetőjének az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait). A nyilvántartást nem kell az adóhatósághoz eljuttatni, hanem az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
Az említett feltételeknek bármely okból nem megfelelő módon vagy pénzben adott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Amennyiben a munkáltató, a bér kifizetője a fentiekben ismertetett feltételeknek egyébként megfelelő módon, de az adómentes értékhatárt meghaladó mértékben nyújt dolgozójának ezen a jogcímen támogatást, az adómentes mérték (17 ezer forint) feletti részt kell az érintett magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének tekinteni.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
