Üzleti tippek

Adótipp: Kedvező módosítások

Az Országgyűlés a 2005. évi XXVI. számú törvény keretében több kisebb, adótörvényeket érintő változást fogadott el. Ezek közül most a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. számú törvény egyes módosításairól írunk.

Könnyítések a veszteségelhatárolás szabályaiban

A 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség jegyzése:


Bács-Kiskun: Bácsalmás, Jánoshalma
Baranya: Sásd, Sellye, Szigetvár, Szentlőrinc
Békés: Mezőkovácsháza, Sarkad, Szeghalom
Borsod- Abaúj-Zemplén: Edelény, Encs, Ózd, Sárospatak, Szerencs, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj
Csongrád: Kistelek, Mórahalom
Hajdú-Bihar: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Polgár, Püspökladány, Hajdúhadház
Heves: Heves, Pétervására, Bélapátfalva
Jász-Nagykun-Szolnok: Kunszentmárton, Tiszafüred
Nógrád: Bátonyterenye, Salgótarján, Szécsény
Somogy: Barcs, Csurgó, Lengyeltóti, Tab
Szabolcs-Szatmár-Bereg: Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Vásrosnemény, Ibrány-Nagyhalász
Tolna: Tamási
Vas: Őriszentpéter

– Korábbi viták és értelmezési különbségek feloldását szolgálja az újonnan beiktatott szabály, mely szerint, ha az adózó korábbi döntése arra irányult, hogy a tárgyidőszaki adóalapját az elhatárolt veszteségének felhasználásával nullában kívánta meghatározni, akkor e döntésére egy későbbi önrevízió, adóellenőrzés során is tekintettel kell lenni. Mindezek alapján például, ha egy adóhatósági ellenőrzés a tárgyidőszaki adóalapot megemelné, de az adózónak még volt elhatárolt vesztesége, mellyel a megállapított adóalapot kompenzálni tudta volna, akkor a társaságnak a vizsgált időszakra vonatkozóan nem keletkezik adókülönbözete.

– Kedvezően módosultak a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyezésének szabályai. Korábban az adókötelezettség keletkezésnek évét követő negyedik, valamint az azt követő adóévekben a negatív adólap csak adóhatósági engedély birtokában volt elhatárolható, ha a tárgyévben az árbevétel nem érte el a költségek ráfordítások 50 százalékát, vagy az adó alapja a megelőző két adóévben negatív volt. Az új rendelkezések szerint az adóhatósági engedélyre akkor van szükség, ha az adóévben az adózás előtti eredmény negatív (tehát nem az adóalap), illetve a viszonyítási pont már nem az árbevétel, hanem a bevétel, mely alapján a pénzügyi műveletek bevételét és a rendkívüli bevételeket is figyelembe lehet venni.

– További előnyös változás, hogy átalakulás, illetve kedvezményezett eszközátruházás esetén az átalakuló, átvevő társaságnak már nem kell az adóhatósághoz kérelmet benyújtania a jogelődnél, átruházónál keletkezett elhatárolt veszteség későbbi felhasználhatósága érdekében. Mindezek alapján a jogutód a jogelődnél, az átvevő az átruházónál keletkezett elhatárolt veszteséget az általános szabályok szerint, egyéb korlátozás nélkül felhasználhatja.

Újabb kedvező lehetőségek az értékcsökkenés elszámolásában

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett műszaki gépek berendezések, járművek (kivéve személygépkocsi) után 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adólapnál, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzemben. Az általánosan elszámolható értékcsökkenési leírási részen felüli összegre alkalmazni kell a közösségi szabályokat. Az adózó választhat, hogy
– a „de minimis” támogatásokra vonatkozó
– vagy a kis és középvállalkozásokra vonatkozó csoportmentességi rendelet szabályait alkalmazza.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik