Üzleti tippek

Befektetési tipp: Színarany tömböcskék

A karácsonyi időszak óta vásárolhatnak a befektetők a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. aranytömbjeiből.

Az arany unciánkénti világpiaci ára a londoni tőzsdén

Időpont         Ár (USD)*
2002. dec.       325
2003. jún.        370
2003. dec.       425
2004. jún.       400
2004. dec.       450
*Hozzávetőleges adatok
Forrás: londoni tőzsde, portfolio.hu

„Mivel a kereslet óriási, az év első hónapjaiban várhatóan újabb tömböket veretünk” – mondta el kérdésünkre Kovácsné Racskó Szilvia, a zálogtársaság nemesfém-szakágazatának vezetője.

A BÁV jelenleg fél- és egyunciás súlyban kínál színaranyat (azaz 0,999 ezrelékes finomságú nemesfémet), a későbbiekben esetleg bővíti a választékot. Az arany hagyományos nemzetközi mértékegységének számító egy finomunciás, azaz mintegy 31,5 grammos aranytömb – valójában alig 0,75 köbcentiméter térfogatú, ötször másfél centiméteres, egy milliméter vastag lapocska – eladási ára jelenleg 99 ezer, a fél unciásé 50 ezer forint. Az egyunciás veretlen tömböt 80 ezer, a feleakkorát 40 ezer forintért vásárolja vissza minden korlátozás nélkül a bizományi vállalat.

A BÁV új termékére a továbbiakban folyamatos vételi és eladási árat állapít meg, mégpedig a londoni tőzsde aranyárfolyama, illetve a Magyar Nemzeti Bank dollár/forint középárfolyama alapján. A mindenkori jegyzési árfolyamról az aranytömböket értékesítő fiókokban – négy budapesti BÁV-üzlet mellett Debrecenben, Pécsett és Győrben – személyesen érdeklődhetnek a befektetők. A cég, amely a forgalmazás révén „mellékesen” értékesíti jelentős, a zálogtevékenység során felhalmozott aranykészletét is, szolgáltatásként a megvásárolt aranytömbök őrzésére, szükség esetén zálogba vételére is vállalkozik.

A hazai vásárlók érdeklődését jelzi, hogy a magyar koronázási jelvényekkel díszített egyunciás lapból a start utáni két hét alatt közel ezer, a félunciásból mintegy 500 fogyott el, jelentős részük elővételben. A példányszám korlátlan, kizárólag a kereslet szab neki határt. A nagy érdeklődés egyik oka az lehet, hogy 1946-tól 1990-ig a nyersarany birtoklása itthon devizabűntettnek számított, így a magyar befektetők sajnos kimaradtak a nyolcvanas évek világméretű nemesfémpiaci hosszából. Azokban az időkben ugyanis a világ számos bankja csekély vételi és eladási marzzsal, pénztári forgalomban árusította a különböző méretű és súlyú aranytömböket. Magyarország európai uniós csatlakozását megelőzően ugyanakkor a nemesfémre 25 százalékos általános forgalmi adót (áfát) számítottak, így azt nem érte meg vásárolni.

A távolabbra is tekintő befektetők a BÁV mellett egyéb forrásokból is beszerezhetnek színaranyat: hírek szerint Ausztriában 85 ezer forint körüli összegbe kerül a Bécsi Filharmonikusok képével díszített unciás aranytömb, a londoni tőzsdén pedig 81,5 ezer forintot kérnek ugyanekkora mennyiségért (utóbbi esetében persze a kisbefektetőket még különböző jutalékok is terhelik). Az aranytömböknek a vert érmékkel ellentétben természetesen nincs numizmatikai értékük és évjáratuk sem, „egyszerű” befektetésként ugyanakkor az évek során szép hasznot hajthatnak. Szakértők szerint sokan akkor is aranyba menekítik vagyonuk egy részét, ha az egyéb befektetési piacok bizonytalanná válnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik