Üzleti tippek

Tiltakozik a Kamara a vállalkozókat súlytó kommunális adó ellen

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) visszautasítja azt az egyéni képviselő indítványt, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek, s amely a BKV Rt. veszteségének finanszírozására tesz javaslatot – erről a BKIK közleményben tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.

A közlemény emlékeztet arra, hogy az indítvány szerint Budapesten közületi kommunális adót kellene bevezetni, amelynek értéke 20 ezer forint lenne alkalmazottanként és évenként. Az adó a helyi adóalanyokat, vállalkozásokat sújtaná.

A javaslat szerint a fővárosi költségvetésnek mintegy 8-9 milliárd forint bevétele származna ebből az adóból. S mivel ez még mindig nem fedezi a BKV veszteségét, az indítvány szerint a központi költségvetés is ugyanilyen mértékben járulna hozzá a BKV Rt. finanszírozásához. Emellett egy politikailag is még elfogadható mértékű tarifaemelést ugyancsak szükségesnek látnának a közlekedési cég zökkenőmentes finanszírozásához.

A BKIK a javaslatot felháborítónak és megalapozatlannak tartja, amely nem számol a következményekkel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elismeri ugyan, hogy a BKV Rt. megnyugtató finanszírozását meg kell oldani, de leszögezi, hogy azt nem a vállalkozók terheinek további növelése árán.

A közlemény utal arra, hogy Magyarországon már jelenleg is Budapest a legdrágább városműködtetési szempontból. Itt a legmagasabbak az iparűzési és az egyéb adóterhek, az illetékek, az igazgatási és közterületi díjak. Ezeket szinte teljes egészében a vállalkozásokkal fizetteti meg a fővárosi önkormányzat.

A felvetődött közületi kommunális adójavaslat a BKIK szerint politikailag egyszerűnek tűnik ugyan, de a kamarai álláspont szerint rendkívül súlyos következményekkel járhat. Többek között jelentősen ronthatja Budapest – s ezen keresztül az egész régió – versenyképességét, felgyorsíthatja a vállalkozások kitelepülését a fővárosból és nem utolsó sorban ellentétes a kormány munkahely-teremtési kezdeményezéseivel.

A BKIK a BKV hiányának felszámolására más megoldást javasol. A kamara szerint Európában mindenhol részben a kormányzat finanszírozza a tömegközlekedést, részben pedig azok, akik ténylegesen is igénybe veszik. De jobban bevonhatók a BKIK szerint a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásába az agglomeráció települései is, amelyek lakossága a
fővárosba jár dolgozni, tanulni.

Nem utolsó sorban pedig a kamara javasolja a főváros intézményrendszerének hatékonyabbá tételét, a források átcsoportosítását, mert az a BKIK szakértői szerint költségmegtakarítást eredményezne és a felszabaduló pénzeket a tömegközlekedés finanszírozására lehetne fordítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik