Olyan ez, mintha 3:0-ra vezetnénk a focimeccsen, de játék közben, valahol a 60. perc tájékán valaki odasúgná, hogy az nyer, aki kevesebb gólt rúg. A gabonapiac hosszú távú és kiszámítható állami szabályozására nézve nem túl hízelgő hasonlat Vermes Andrástól, az Agrograin 53 éves elnök-vezérigazgatójától származik. A gabonaexportban piacvezető cég “csatáraként” Vermes ennek ellenére rugdossa a gólokat, s abban reménykedik, hogy idővel a játékszabályok is előre kalkulálhatóak lesznek.
Az Agrograin legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az alapítás óta eltelt hét és fél esztendő alatt a vállalat közel negyvenszeresére növelte vagyonát, amelyet most 8 milliárd forintra rúg. A magyar piacon e cég rendelkezik a legnagyobb tárolótérrel is: 330 ezer tonnát befogadó helyen tárolhatja a bel- és külföldi eladásra szánt búzát és kukoricát. Több közeli exportpiacon is elsőnek számítanak, miközben – tisztán “külker” cégből kereskedelmivé alakulva – a hazai eladásaik is nőnek.
A vállalatot négyen alapították 1994-ben, hárman közülük azóta is a cégnél dolgoznak. (Vermes korábban hét éven keresztül az Agrimpex vezérigazgatójaként dolgozott.) E triumvirátus immár 16 éve dolgozik egy csapatban. A cég vezetése komoly vívmánynak tartja, hogy sikerült megőrizni a vállalkozás 67 fős budapesti központjának családias jellegét. Ez a szó szoros értelmében is igaz: a vezetők több gyermeke vagy közeli rokona dolgozik a cégnél. Köztük Vermes veje például már ott van, s a papa szívesen venné, ha fia – az egyetemi, netán posztgraduális tanulmányok elvégzése után – szintén az ő soraikat erősítené.
Az elkövetkező időszak legfőbb kihívása az uniós csatlakozást és az azzal együtt járó minőségi-műszaki felkészülés. Ebben sokat segíthet a nyugati piacokon jártas, az Agrograinben 35 százalékos részesedéssel bíró, amerikai illetőségű Cargill.
Az értéktőzsdénél valamivel jobb állapotban lévő Budapesti Árutőzsde jövője is az uniós szabályozástól függ. Vermes – aki egy évig e börze elnöki tisztét is betöltötte – úgy véli: ha módosulna az uniós szabályozás és a jelenlegi tőzsdei vezetés is rábírható lenne a működés némi modernizálására, akkor a budapesti akár az árutőzsdék regionális központja is lehetne. Ő egyelőre nem tervezi, hogy ismét szerepet vállaljon a tőzsde vezetésében; megmarad inkább “családi” körben.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
