Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály – írta az Index a birtokukba jutott előterjesztésre hivatkozva.
E szerint többek között:
- évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért
- kötelezően felvetetnének embereket a boltokba
- durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra
- és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is
- módosítanák, mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni
Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című anyagot február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, a lap információi szerint pedig szerdán tárgyal is róla a kormány. Arra vonatkozóan nincs ütemterv, hogy mikor nyújtanák be a parlamentnek az előterjesztés alapján készülő törvényjavaslatot, de úgy tűnik, a határidő attól függ, hogy mikorra számolják ki például a parkolási adó mértékét.
A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszer-ipari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
Fontos lépésnek tűnik emellett, hogy a kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolására pedig külön kormánybiztost neveznének ki.
Az EU csak hepciáskodjon, nem számít
A lap szerint a javaslatok többsége gyanúsan nem felel meg az EU diszkrimináció elleni szabályainak, ezt pedig Lázárék is tudják. Erre csak annyit ír az előterjesztés, hogy a kockázatok csökkentése érdekében, az Igazságügyi Minisztérium határozott javaslata alapján az intézkedéseket ne egy „csomagban”, hanem több külön, önálló lépésben fogadják el és vezessék be.
A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot arról, hogy tényleg terveznek-e ilyen lépéseket, és tárgyal-e erről a kormány. Egyelőre még nem kaptak választ.