Nyugdíjas olvasónk panaszolta, hogy mostanában otthonában próbálják zaklatni a termékbemutatósok. Korábban ilyet nem tapasztalt. A módszer elmondása szerint az, hogy telefonon felhívják az idős embereket, mézes-mázosan elérik, hogy hozzájáruljon, kimehessenek hozzá, hogy ott mutassák be legújabb, például gyógyító vagy megelőző hatásúnak ígért termékeiket. Aztán, ha már kapun belül vannak, megpróbálnak roppant erőszakosan rátukmálni az öregekre valamit.
Olvasónk és férje korábban többször járt termékbemutatón, de inkább kikapcsolódásnak tekintették a buszos kirándulásokat, és egy-két apróságtól eltekintve nem vettek semmit. Mostanában azonban már nem járnak, mert elegük lett az erőszakos rábeszélésekről. Azt mondják, már nem ér nekik annyit egy kirándulás az ismerős, korosztályukból álló csapattal, hogy végighallgassák a marketingszöveget.
A reklámokkal kapcsolatban pedig kifejezetten óvatosnak tartják magukat. De hogy néha ez sem elég, arra jó példa, hogy mutattak pl. egy szórólap alapján rendelt gyógykrémet, amiről előzetesen kikérték a helyi gyógynövényes véleményét is. Akkor lepődtek meg, amikor jeleztük nekik, hogy nemrégen mondta ki a GVH, megtévesztő volt a gyártó gyógyhatást ígérő reklámja.
Visszatérve a házi termékbemutatóra: az első telefonos hívásnak bedőltek, vagyis hozzájárultak, hogy az üzletkötő kimenjen hozzájuk. Aztán meg olyan rámenősen tukmálta volna rájuk a különféle termékeket, hogy alig tudták elküldeni, kitessékelni a lakásukból az illetőt. Megviselte őket az eset, de tanultak belőle. Következő alkalommal már nem járultak hozzá, hogy kimenjenek hozzájuk. Az azonban zavarja őket, hogy mostanában megszaporodtak a hasonló hívások.
Utánajártunk, vajon a fogyasztóvédelemnek mi a tapasztalata, és hogy kénytelenek-e eltűrni olvasóink és más idősek, hogy tovább hívogassák őket.
Tettek már panaszt a házi bemutatók miatt
Megtudtuk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tud a telefonos megkeresésekkel kezdődő, majd a lakáson szerződéskötéssel, vásárlással végződő ügyletekről. Az ilyen fogyasztói panaszok teljes körű kivizsgálását bevallásuk szerint folyamatosan végzik. Szerintük egyébként nem egészen új keletű a dolog, az ilyen jellegű árubemutatókra korábbiakban is volt precedens.
Mert igaz ugyan, hogy a termékbemutatókat a jegyzőnek be kell jelenteni, különben bírságot kockáztatnak a szervezők, mivel azonban a házi bemutatókról az NFH jelentése szerint nemigen értesülnek a hatóságok, azoknál kicsi annak a kockázata, hogy ellenőrzést kapjon az üzletkötő.
Mi a gond a házaló értékesítőkkel?
A fogyasztók arra panaszkodnak (az átadott dokumentumokból is ez derült ki) többek között, hogy nem volt, vagy nem volt megfelelő az előzetes tájékoztatás, esetlegesen voltak abban megtévesztő tartalmi elemek. Ezen kívül a jótállásra kötelezett termékeknél a jótállási jegy átadását és tartalmi elemeit tudja utólag vizsgálni az NFH, valamint azt, hogy a terméket a jogszabályoknak megfelelően forgalmazták-e. (Pl. nem forgalmazható üzleten kívül gyógyászati segédeszköz.)
A hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi a termékbemutatókra vonatkozó jogszabályok betartását. A legutóbbi már publikált (2014-es) ellenőrzés tapasztalatai szerint a termékbemutatók 68 százalékánál volt valamilyen jogsértés.
Tisztességtelen lehet
Az NFH szerint a zaklató telefonhívások esetlegesen minősülhetnek agresszív, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, Azt azonban, hogy ezzel a magatartásával a telefonáló a jogszabályban foglaltakat megsérti-e, csak egy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása után, a körülmények teljes feltárása mellett lehet megállapítani.
Ilyen ügyben a lakhely szerint illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységéhez lehet kérelemmel fordulni, amely a benyújtott panasz alapján vizsgálhatja, illetve (megfelelő bizonyítékok birtokában) azt állapíthatja meg, hogy a vállalkozás a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott-e.
Tanácsok a kéretlen telefonos megkeresések esetére
- Mindenképpen meg kell fontolniuk az időseknek (is), hogy számukra ismeretlen embereket fogadjanak-e az otthonukban, esetleges kényelmetlen vagy veszélyes helyzetnek téve ki magukat.
- Ha mégis úgy dönt a fogyasztó, hogy él a lehetőséggel, akkor se döntsön azonnal, ha egy üzletkötő csenget be hozzá egy elsőre kedvezőnek tűnő ajánlattal. Hagyjon időt magának az ajánlat átgondolására. Ennek részeként mindig alaposan olvassa el, hogy mit is ír alá.
- Számla, nyugta nélkül ne vegyen át terméket senki, illetve ne írjon alá olyan szerződést, amelynek valamely pontja számára nem egyértelmű vagy azzal nem ért egyet.
Milyen jogai vannak annak, aki a lakásán vásárol?
Az ilyen típusú kereskedés üzleten kívüli kereskedésnek minősül – tájékoztatott az NFH.
- Termék adásvételére irányuló szerződéskor a termék átvételének napjától számított 14 (naptári) nap elteltéig.
- Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéskor a szerződéskötés napjától számított 14 (naptári) nap elteltéig.
Az NFH mindezek mellett javasolja, hogy a fogyasztó elállási jogát (amennyiben élni szeretne vele) a későbbi bizonyíthatóság miatt lehetőség szerint írásban is rögzítse.
Fontos, hogyha a fogyasztó eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. (A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.)
Szigorítások a termékbemutatóknál
A termékértékesítéssel egybekötött árubemutatók szervezésével kapcsolatban a közelmúltban több jogszabályi szigorítás is életbe lépett.
- Az ajándékjuttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja.
- A pénzügyi szolgáltatás (vagyis pl. áruhitel) nyújtása. (A készpénzt helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivétel.)
2016. január 25-e óta pedig az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentésének intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából személyes, valamint írásos, telefonos és elektronikus úton biztosított ügyintézési lehetőséggel:
- székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén;
- az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti megyeszékhelyen;
- a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti megyeszékhelyen;
- az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt
Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését.
E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles:
- az ügyfélszolgálati irodát a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és – 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni -, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig – nyitva tartani,
- elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
Az adatvédelmi hatósághoz még nem futott be hasonló panasz
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól is kértünk tájékoztatást, hogyan értékelik a termékbemutatós cégek újabb keletű gyakorlatát, illetve hogy milyen tanácsot adnának az időskorúaknak annak érdekében, hogy ne váljanak az említett cégek által elkövetett jogsértések áldozatává.
A hatóság jelezte, évek óta kiemelt területként kezelik a termékbemutatókat, hogy megszüntessék a helytelen adatkezelési gyakorlatot, és rászorítsák a szervezőket a szabályok betartására. Számos eljárást is lefolytattak, amelynek tanulságait jelentésben foglalták össze, amelyben kitértek a szabálysértésekre, az időseknek tettek javaslatokat, valamint a jogi szabályozás felülvizsgálatát is kezdeményezték.
Azt is írták, hogy ugyan továbbra is érkeznek panaszok termékbemutatókkal kapcsolatban, és több témában is van folyamatban vizsgálat, az olvasónk által jelzetthez hasonló panaszt még nem kaptak. Felteszik azonban, hogy a telefonos megkereséshez felhasznált adatok a többi esethez hasonlóan nem feltétlenül jogszerű forrásból származnak (lásd lent keretes írásunkat).
Aki nem tiltja, azt hívogathatják
Azt egyébként tudni kell, hogy a nyilvános előfizetői jegyzékben szereplő elfizetők adatait fel lehet használni üzletszerzési célra, kivéve ha tiltakoznak az ellen, hogy szerepeljenek a névjegyzékben (titkosítás), illetve nyilatkoznak arról, hogy üzletszerzésre nem használhatóak személyes adataik (az ilyen előfizetők neve mellett egy §-jel szerepel).
Vagyis aki ezt kifejezetten nem tiltotta meg, azt megkereshetik telefonon, és ha előzetes tájékoztatás alapján határozottan hozzájárul, akkor a lakásán is bemutathatják a termékeket.
Amit tudni érdemes
Az első kapcsolatfelvételkor közölnie kell a megkeresőnek, hogy honnan van meg az ügyfél adata, és milyen célból kívánják tárolni. A tárolás ellen lehet tiltakozni.
és nem ellenőrizhetik ez alapján, hogy valóban a meghívott személy vesz-e részt a rendezvényen. (A névbemondást el kell fogadniuk.)
Az egészségügyi adat különleges adat, annak kezelését semmiképpen nem alapozhatja meg a termékértékesítési szándék. Azaz az elkottyantott sem a termékbemutatósok, sem az úgynevezett „egészségnapok” lebonyolítói. (Leginkább célszerű ezeket az adatokat eleve meg sem adni.)
Ha nem szeretné valaki, hogy a jövőben bármilyen úton hívogassák a termékbemutatósok, egészségnaposok, akkor ezt meg kell nekik mondani. Ilyenkor kötelező lenne törölni az illetőt a listájukból, de a NAIH tapasztalatai szerint ez nem mindig történik meg.
