2010 elején az ellenzéki Fidesz komolyan hazaárulózott, hogy a Bajnai-kormány 300 forint körüli eurót akar, és így akarja leértékelni az emberek pénzét és vagyonát. Ekkor 270 forint körül volt az euróárfolyam. Azóta persze nagyot változott a világ. A devizahitelesek ügye megoldódni látszik, az infláció minimális, az alapkamat nagyon alacsony, ráadásul a kormányzati ciklus elején járunk.
Mindenesetre nem árt felidézni, hogy a kormányváltás után, Matolcsy György – még nemzetgazdasági miniszterként – azt mondta, hogy hibás döntés volt 2010 előtt erősen tartani a forintot, hogy Magyarországnak szakítania kell a hagyományos gazdasági modellekkel, és hogy a jegybanknak „pontosan ugyanazokat” a nemkonvencionális monetáris politikai eszközöket kell alkalmaznia, amelyekkel a Fed, az EKB és a Bank of England is él.
Ma reggel viszont már 320 forint fölött kezdett az euró, ami azt jelenti, hogy továbbra is pusztán néhány forintra vagyunk a történelmi mélyponttól. Ráadásul a dollárral szemben nemcsak a forint, hanem az euró is rendkívüli ütemben értékelődik le.
Kérdés, hogy ilyen körülmények között kinek lenne jó egy további forintgyengülés? A kérdést elemzők, brókercégek írásai alapján vizsgáljuk meg.
Fotó: Thinkstock
Miért gyengül a forint?
A mostani, év eleji forintgyengülésben inkább a külső (kedvezőtlen nemzetközi piaci hangulat), semmint a belső tényezők játszanak szerepet. Ez a folyamat már december eleje óta tart, úgy, hogy a forinttal együtt gyengülnek a régiós devizák, ráadásul közben az euró is egyre devalválódik a dollárral szemben. A közös európai fizetőeszköz a dollárral szemben 2006 tavasza óta nem látott mélypontra került. Ma reggel az EUR/USD már 1,1950-ig kapaszkodott.
Piaci vélemények alapján az elsődleges ok a forintgyengülésben az, hogy “túl jól” megy az amerikai gazdaságnak. 2014 utolsó félévében éves szinten 5 százalékkal nőtt az amerikai GDP, jók a munkaerő-piaci adatok, folyamatosan csökken az olajár, ami szintén jót tesz az amerikai gazdaságnak. A Commerzbank hírlevele szerint a dollár szárnyalása mellett az Oroszország kapcsán kialakult, a régiónkat is negatívan érintő helyzet is szerepet játszik. Sőt a kínai gazdasággal kapcsolatos negatív várakozások is rontják a hangulatot.
Kinek jó a forintgyengülés?
Többségünknek a forintgyengülés nagyon nem jó, mert a pénzünk vásárlóereje csökken: egy külföldi nyaralás vagy import autó is egyre többe kerül. De még többet kell fizetni a devizahiteleseknek is, legalábbis az első negyedévben – utána már „csak” forintban áll fent a tartozásuk, ami persze idővel szintén nőhet is az alapkamat növekedésével együtt.
Az olcsó forint ugyanakkor az államnak jön jól: növeli az export hasznát, csökkenti az importot, ezzel külkereskedelmi többlet alakul ki. A gyenge forint felértékeli a jegybanki devizatartalékot, és az exportorientált vállalatoknak is jó, mert több lesz a hasznuk.
Azoknak a keveseknek, akik euróban vagy dollárban kapják a fizetésüket, szintén jól jön a forintgyengülés. És természetesen felértékelődnek bizonyos dollárban, euróban tartott devizapozíciók is. Mindenki másnak azonban egyértelműen rossz a 320 forint feletti euró.
Mi jöhet 2015-ben?
A Total Return blogja szerint a magyar gazdaság fundamentumai jók (pozitív fizetési mérleg, EU-pénzek), viszont rekord alacsony a kamat. Az Európai Központi Bank a német gazdaságpolitikai vezetés fenntartásai ellenére az év elején várhatóan megkezdi az eurózóna állampapírok vásárlását, ez jól jöhet a forintnak. Egy esetleges Fed-kamatemelés viszont negatív lehet. „Vegyes a kép, és ezt tovább árnyalja, hogy a devizahitelek forintosítása 309 forintos árfolyamon történik, ennél jóval erősebb árfolyam politikailag talán nehezen kommunikálható” – írják. A blog szerint a Bloombergen 290 és 325 forint között szóródnak az euróra vonatkozó elemzői előrejelzések 2015 év végéig.
