Ha a munkavállaló nő, akkor általában nem vezető, akkor sem, ha ágazata túlnyomórészt nőket foglalkoztat. Ha vezető, akkor az alacsonyabb presztízsű, több munkával járó vezetői pozíciókat tölti be. Minden gyermek rontja a pozícióját a munkaerőpiacon, már egy gyerekkel 12 százalékos lehet a bérhátrány egy férfihoz képest, kettőnél 25, míg a gyerektelen nők csak 9 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál – írja a Napi Gazdaság.
A felmérések szerint a legnagyobb hátrányt a munkaerőpiacon a gyerek jelenti. Ez általában nem nyílt diszkriminációként jelenik meg, világított rá Borbély Szilvia, a Bérbarométer kutatások vezető szakértője és Edeltraud Ranfl osztrák professzor is. A gyerekesek egyéni bére lesz alacsonyabb, mert azt a betöltött munkakör, a végzett munka mennyisége határozza meg elsődlegesen.
Gyesről, gyedről visszatérve
A társadalom a rokonságtól várná azt a támogatást, amivel egy dolgozó nő otthoni és munkahelyi feladatait is el tudná látni. Háztartási segítséget kevesen engedhetnek meg maguknak, az intézményrendszer pedig nem támogató. Egy demográfiai kutatás szerint a vizsgált anyák mindössze 46 százalékának sikerült visszamenni eredeti munkahelyére, pedig mintegy kétharmaduk bízott abban, hogy folytathatja munkáját. Korábbi felmérések alapján a gyermekes nők mintegy fele szívesen dolgozott volna legalább átmenetileg részmunkaidőben is.
Kevés a női vezető
A Bérbarométer portál folyamatosan gyűjti és publikálja a kereseti adatokat (a www.wageindicator.org közreműködésével). A textiliparban a foglalkoztatottak több mint 80 százaléka nő, mégis az összes nő 4 százaléka, míg a férfiak 11 százaléka volt vezető. A vezetők közül a férfiak 60 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a vezető nők csupán 14 százaléka. A férfiak bruttó bére 17 százalékkal volt magasabb.
A kereskedelemben 60 százalék feletti a nők aránya, javarészt harmincasok és ötvenen felüliek. A férfiak és a nők közt is sok a minimálbéres (mintegy 30 százalék), a bérelőny mégis 12-16 százalék a férfiak javára. Az önálló munkavégzéssel járó, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben már a nők voltak előnyben. Ez utóbbi az oktatási ágazatra is jellemző, de az oktatásban is 13-14 százalék a férfiak bérelőnye. Az egészségügyben 8,9 százalékkal kerestek a férfiak többet. Az érettségizettek között 0,9 százalékkal a nők vezettek, a felsőfokú végzettségűek közt a férfiak előnye viszont 13 százalék körüli, és a felsőfokú végzettségű férfiak aránya nagyobb a nőkénél.
Csak 11 százalék az egyetemi tanárok közt a nők aránya, mutat rá Schadt Mária szociológus kutatása, a főiskolai docensek közt is csak 34 százalék, hiába több a nőnemű egyetemi hallgató és sokan szereznek tudományos fokozatot is. A szociológus szerint az egyetemi felvételi keretszámok radikális átalakítása is kedvezőtlenül hathat a nemek arányára a felsőoktatásban – írta a Népszabadság. Sok nő választaná a jogász vagy bölcsész szakokat, de népszerű köreikben a jelenleg legmagasabb ágazati átlagkeresetet ígérő pénzügyes szakma is. Ezeken a területeken azonban drasztikusan csökkent az állami finanszírozású helyek aránya.
A kereseti különbségek ördögi kört hoznak létre: ha a férfi keres többet, racionális okból is a nő karrierje lesz a feláldozható, amitől munkaerő-piaci pozíciója még rosszabbá válik. Ráadásul minél többet tanul, annál inkább elhúznak mellette a hasonló képzettségű és tapasztalatú férfiak.
