Akár 100-150 ezer diák is dolgozhat hazánkban a tanulmányai mellett – persze ebben a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók is benne vannak. „A Pannon-Work és Pannon Student Iskolaszövetkezeteknél 6800 regisztrált diák van, országosan – becslésünk szerint – 25 és 35 ezer közé tehető azon diákok száma, akik iskolaszövetkezeten keresztül kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát vállalnak” – mondta az FN24-nek Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Arról ugyanakkor nincs információjuk, hogy a szövetkezeti kereten kívül vajon hány tanuló vállal munkát.
Egy korábbi felmérésből kiderült: ezeknek a diákoknak csaknem a fele tandíjra és megélhetésére költötte a keresetét. Az új felsőoktatási törvény miatt Kurdi Ferenc szerint akár 20-30 százalékkal is megugorhat a diákmunkát keresők száma.
Nehéz helyzetben a munkaerőpiac
Az iskolaszövetkezetek megpróbálnak felkészülni a várható rohamra. A Pannon-Work sokéves tapasztalata az, hogy a nyári szünetekben mindig több a munkalehetőséget kereső diák, mint a cégek részéről felajánlott munkahely. A szorgalmi időszakban viszont sokszor küzdenek a szervezés során nehézséggel az iskolaszövetkezet munkatársai, vagy például jelenleg Budapesten találnak nehezen dolgozni szándékozó diákokat.
„Az biztosnak tűnik, hogy az idei nyári szünetben még nagyobb rohamra számíthatunk. Erre persze készülünk, elkezdjük korábban felderíteni a rendelkezésre álló munkahelyeket, nagyobb, hatékonyabb értékesítési kampányt tervezünk lefolytatni” – tette hozzá a szakember. Kurdi Ferenc biztos abban, hogy sajnos megint sok diák lesz, akinek nem jut majd munkalehetőség a nyáron. Az ország gazdasági helyzete, az elhúzódó válság nem kedvez a diákmunka-szektornak sem, hiszen a vállalkozások a meglévő dolgozóikat foglalkoztatják, vagy ha tehetik, a kényszerből elbocsátottakat veszik vissza.
Az Edutus Főiskola – amely a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a budapesti Harsányi János Főiskola egyesülésével jött létre – már korábban létrehozott egy programot, az ebben résztvevő költségtérítéses hallgatók ledolgozhatják a tandíjat. A felsőoktatás finanszírozásának átalakulása miatt kiszélesítik ezt a rendszert. A hallgatók képzését a leendő munkaadóik támogatják – mondta Tóth Gábor stratégiai igazgató. A hallgatók nem szorulnak rá a Diákhitel vagy egyéb hitelkonstrukció igénybevételére, ugyanis az elsőéves, költségtérítéses képzésben részt vevő diákokat az intézmény iskolaszövetkezete a főiskolával kapcsolatban álló vállalkozásokhoz közvetíti ki. Munkájukért a hallgatók bért kapnak, ebből közvetlenül a tandíjukat finanszírozzák – tette hozzá.
A Pegazus Program keretében elnyerhető ösztöndíjjal a főiskola legtehetségesebb hallgatóit támogatják, hogy a tanulmányaik befejezése után a régió vállalatainál helyezkedjenek el – mint a munkáltató céget már belülről is ismerő szakemberek. Az ösztöndíjasokat a vállalati partner és az Edutus Főiskola által szervezett Tehetségek versenyén választják ki. A másik, Premium névre hallgató programban pedig a főiskola egy belső versenyeztetésen keresztül választ ki évente 10-30 hallgatót, akiket ösztöndíjjal és emelt szintű képzésekkel támogatnak.
Átalakítják a hitelt a törvény miatt
A Diákhitel Központ az FN24 megkeresésére közölte, hogy a jelenleg a folyósítási szakaszban lévő, vagyis aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező ügyfeleik közül 24 885 fő költségtérítéses hallgató.
A Diákhitel rendszerének átalakítása a megváltozott felsőoktatási törvénnyel párhuzamosan folyamatban van – tudatta lapunkkal Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing és kommunikációs igazgatója. „Azt, hogy a mostaninál többen igényelnek-e Diákhitelt, így, a végső, elfogadott modell hiányában hipotetikus válasz lenne, a források bővítésének szükségességéről, annak módjáról is, csak a kidolgozott konstrukció elfogadása után lehet beszélni” – tette hozzá arra a kérdésünkre válaszolva, hogy lesz-e elég forrásuk.
A 2010-es üzleti évben Diákhitelt felvett 77 553 hallgató között a havi 40 ezer forintot igénylők voltak magasan a legtöbben (44 százalékuk, 34 178 fő). A második legszélesebb csoportot a havi 30 ezer forintot felvevők alkották, a hitelesek negyede kapott ennyi pénzt havonta. Őket követték a havi 50 ezer forintot kérők, 16 551-en, akik mindannyian költségtérítéses képzésben tanultak (ugyanis ezt az összeget csak költségtérítéses képzésben tanuló diákok választhatták). 2010-ben a költségtérítést fizető hitelfelvevők 48 százaléka vette fel a maximális összeget – olvashatjuk a 2010-es éves jelentésben. Érdekes adat azonban: a Diákhitelt választók több mint fele államilag támogatott képzésben vesz részt, tehát nem a tandíjra költik a pénzt.
