Az érdekegyeztetés Európában általában ágazati szinten folyik, a kormány jelen van, de „előkelő idegenként” vesz részt a megbeszéléseken – mondta Parragh László a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) levezető elnöke, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökeként egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti a következő három hónapban, a tanács ülésének szünetében a Parlamentben.
A testületen belül létrejöhet egy, szűken a munka világának ügyeit tárgyaló albizottság, amelynek munkájában a kormány is részt venne – számolt be Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke. Erről Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztettek az ülés szünetében, aki – Borsik János beszámolója szerint – azt mondta: a kormány tagként nem, de képviselőkkel, szakértőkkel „ott lesz egy ilyen kezdeményezésben”.
A szakszervezeti vezető szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a munka törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyi jövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek – írta a távirati iroda.
Borsik: az OÉT megszüntetése „ostoba lépés” volt
Parragh László elmondta: rövid-, közép- és hosszútávú kérdések egyaránt terítékre kerültek az NGTT ülésén, a szereplők a saját kultúrájukat hozták, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) formálódtak ki. A minimálbérről például korábban az OÉT-ben, Európában egyedüli módon, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek állapodtak meg, amit aztán a kormány javaslatára törvénybe foglaltak – tette hozzá. Szerinte ezen a modellen azért kellett változtatni, mert az érdekegyeztetésben résztvevő munkaadók a valódi reálszférát képviselték, míg a szakszervezetek képviselői többségében az állami és önkormányzati szférát reprezentálták.
Borsik János hangsúlyozta: az OÉT, megszüntetése „ostoba lépés” volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, és aki „ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne”. A szakszervezetek ugyanakkor részt kívánnak venni az NGTT munkájában. „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy véleményt cseréljünk, és nincs olyan nagy baj Magyarországon, hogy ne tudnánk leülni egy asztalhoz” – fűzte hozzá az albizottságra utalva.
Parragh: a minimálbér-emelés komoly pusztítást okozhat
Szóba került a tanácsülésen a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését – mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.
„A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér-emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és az elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk” – felelte újságírói kérdésre a munkaadói oldal soros elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely 5 százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. Parragh emlékeztetett arra, hogy korábban, amikor jelentős minimálbér-emelés történt, akkor rá egy-két évvel megemelkedett a munkanélküliséget mutató görbe. „Ami azt jelenti, hogy a béremelést végrehajtó vállalkozások egy-két évig küzdenek, aztán bedőlnek, tehát erre a folyamatra nagyon oda kell figyelni” – mutatott rá.
A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke 100 milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint „nincs más út”.
