Pénzügy

Nem lesz több sztrájk?

admin
admin

2011. 07. 15. 09:28

A sztrájktörvény tavalyi módosítása óta 9 sztrájkot jelentettek be a szakszervezetek, ám ezek közül a munkaügyi bíróság egyetlen egyet sem ítélt jogszerűnek. A kormány ezzel a törvénymódosítással megsértette a munkavállalók alkotmányos jogát - véli több szakszervezet is.

A sztrájktörvény tavalyi módosítása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a jogszabály “béklyót kötött” a szakszervezetekre, így ma Magyarországon a kormány intézkedéseivel szemben gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni – vélekednek azoknak a szakszervezeteknek a vezetői, amelyek a módosítás óta sztrájkot hirdettek, a munkabeszüntetést azonban nem tudták megtartani.

A sztrájktörvény tavaly decemberi módosítása óta feltételekhez kötik a sztrájkjog gyakorlását a közszolgáltatóknál. Így kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni ezeknél a cégeknél, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél.

Nem tudtak sztrájkolni

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint “a bíróság sem tud mit kezdeni a módosított sztrájktörvénnyel”. A sztrájkot kezdeményező közlekedési érdekképviseletek többek között a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen terveztek sztrájkot.

Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke elmondta: a sztrájkjog gyakorlása nehézzé vált a módosítás óta. Hangsúlyozta: az új szabályozás óta 9 sztrájkot kezdeményeztek az érdekképviseletek, s az összes esetben a bíróság elé került az elégséges szolgáltatás ügye. A bíróság a kilencből hét kérelmet “érdemi vizsgálat nélkül” elutasított, két esetben pedig másodfokra jutott az ügy, de az elégséges szolgáltatásról nem tudtak megállapodni. Az elnök kifejtette: a korkedvezményes nyugdíj biztosította a mozdonyvezetők tisztességes nyugdíjba vonulást, ennek megszüntetése ellen tiltakoznak, és tárgyalásokat kezdeményeztek még májusban a kormánnyal és a miniszterelnökkel, aki azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulta után egyeztetnek a kérdésben, azonban ez azóta sem történt meg.

Gulyás Attila is arról számolt be, hogy sikertelenül kezdeményeztek munkabeszüntetést a BKV-nál. Úgy vélekedett, hogy “a bíróság sem tud mit kezdeni a módosított sztrájktörvénnyel”, így a munkavállalók nem tudják gyakorolni alkotmányos alapjogukat, “a kormány intézkedéseivel szemben sztrájkolni nem lehet”.

Kotter József, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) alelnöke elmondta: ők is bírósághoz fordultak a még elégséges szolgáltatás megállapításáért, de másodfokon elutasították kérelmüket. Az a 12 ezer vasutas, akit érint a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj 30-35 éves munkaviszony után megy nyugdíjba, 53-55 éves korban, és belekényszerülnek a korkedvezményes nyugdíjba, mivel egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a további munkavégzést. Továbbra is szeretnének tárgyalni a kormánnyal a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj kérdéseiről, de ha ez nem eredményes, akkor sztrájkot is hirdetnek.

A VSZ alelnöke elmondta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak azért, mert a július 4-i – a kormány és öt szakszervezet közötti – tárgyalásra nem hívták meg őket.

A szakszervezeti vezetők elmondták: abban reménykednek, hogy amikor majd több bírósági ítélet születik, amelyben elutasítják a munkabeszüntetéseket, lesz elég anyaguk ahhoz, hogy nemzetközi fórumokhoz (például a strasbourgi bírósághoz vagy az ILO-hoz, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz) forduljanak az igazuk bizonyításáért. Hozzátették: nem adják fel, harcolni fognak, és nem állnak le a sztrájkok szervezésével.

Az utcán folytatódhat az érdekegyeztetés

Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke hangsúlyozta: az új sztrájktörvény kapcsán a bíróságok is elbizonytalanodtak. Nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyet “húsba vágóan” ne érintenének a kormány eddigi és tervezett intézkedései. A kormány a tárgyalások elhagyásával “az utcai politizálás” felé viszi a helyzetet, mert nincsenek egyeztetési fórumok csatornák, “ez pedig nagyon veszélyes” – vélekedett.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, ezt alacsonyabb szintű jogforrással kioltani nem lehet, és a nemzetközi normákkal is ellenkezik – írta az MTI. A tavaly decemberi módosítás előtt 22 évig – vagyis több kormányzati cikluson át – nem módosult a sztrájktörvény, ez pedig azt mutatja, hogy a jogszabály elérte a célját, jól működött.

Súlyos fenyegetést jelent a munkavállalókra, a munkanélküliekre és a nyugdíjasokra, valamint az alkotmányos alapjogokra az a gyakorlat, hogy a kormány egyéni képviselői indítványokkal hoz új jogszabályokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.