Csaknem 10 százalékkal több munkaadó adott egyszeri béremelést a dolgozóknak 2010-ben, mint amennyien az előző évben tervezték – derül ki a DGS Global és az Ernst & Young tanácsadó cégek idei Országos HR Benchmark Felméréséből. Kiderült: a gazdasági várakozások borúlátóbbak voltak annál, mint amit a valóság tükröz.
A felső vezetők, a középvezetők, a diplomások, az ügyviteli szakemberek, illetve a fizikai dolgozók bérét is emelték, ám nem mindenkinek ugyanakkora arányban. A legtöbb szervezetnél a béremelés mértéke nem volt akkora, hogy a jövedelmek reálértékét is növelje. A kutatás szerint a vállalkozások megkezdték a válságból való kilábalást, mérséklődik a recesszió, illetve javul a gazdasági közhangulat.
A kérdőívek elemzése érdekes és meglepő eredményt hozott: bár a recesszió mérséklődése egyformán érzékelhető minden munkavállalónál, a fizikaiak mégis kisebb arányban kapnak fizetésemelést, mint szellemi munkatársaik. Annak ellenére jellemző ez a gyakorlat, hogy számos területen épp a szakmunkások számítanak a munkaerőpiac „hiánycikkeinek”, ráadásul emellett ők a legnehezebben megtartható munkavállalók.
A cégek fele nem emeli a cafetériakeretet
Azok a szervezetek, amelyek cafetériarendszeren belül biztosítják a béren kívüli juttatásokat munkatársaik részére, általában megállapítanak egy egy főre jutó keretösszeget. Az idei várakozások viszont a korábbiaknál sokkal borúlátóbbak: a válaszadók több mint fele nem emelné a keretet.
A vállalkozások alapvető érdeke, hogy a hiányzási arányt – tehát a dolgozók kiesését a munkából – csökkentsék és minél alacsonyabb szinten tartsák. Kiderült: azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a megelőzés fontosságát belátják – például szűrővizsgálatokat szerveznek –, sokkal alacsonyabb a táppénzen lévő emberek aránya, mint a többieknél.
Hiányszakmák: a helyzet kritikus
A felmérésben részt vevő cégek csak megerősíteni tudták az évek óta ismert tényeket, mely szerint leginkább a szakmunkás, mester szakmunkás pozíciók betöltése a legproblémásabb. Ennek több oka is van. A munkaadók szerint ez az oktatáspolitika hibája: mert amíg egyes szakmákban „túltermelés” jelentkezik, addig másokat szinte a „kihalás” veszélye fenyegeti. Ráadásul a jó szakemberek megtartása egyre nehezebb, hiszen a kevés rendelkezésre álló mestert a cégek egymástól „vadásszák el”.
A foglalkoztatás-politikai problémák mai legsúlyosabb esete az orvosoké, illetve az egészségügyben dolgozó egyéb szakembereké – állítja a kutatás. A változó jogszabályi környezet, az egyre nyomasztóbb kórház-finanszírozási problémák a hazai szakembereket külföldre csábító cégek „malmára hajtják a vizet”.
Egyre népszerűbb a kiszervezés
A leggyakoribb a bérszámfejtés és az informatika kiszervezése. Az emberierőforrás-gazdálkodás területén a válaszadók 17 százaléka külső vállalkozást bíz meg a HR-feladatokkal. Ezek mellett a minőségirányítást, a logisztikát, a karbantartást és az adminisztrációt végeztetik a cégek alvállalkozókkal.
A kiszervezési hajlandóság emelkedett az előző évi eredményhez képest, sok vállalkozás tervei szerint a pénzügy-számviteli tevékenység kiszervezése is küszöbön áll. Néhányan a fizikai munkavállalóik tevékenységét is ki akarják szervezni, és a munkaviszony helyett a számukra rugalmasabb munkaerő-kölcsönzéses foglalkoztatást választják.
Az Országos Hr Benchmark Felmérés
Fentiek csupán ízelítőt nyújtanak a közel 150 kérdést boncolgató Országos HR Benchmark Felmérésből. A szakma iránt érdeklődőket, valamint a HR-trendekre kíváncsi cégvezetőket és szakmai vezetőket a DGS Global a június 22-én egy konferencián várja. Az eseményen emellett másik két felmérés eredményeit is publikálják: a Bérfelmérés, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos „Fizet vagy foglalkoztat?” elnevezésű kutatást. További információkat itt olvashatnak.
