Pénzügy

A vidéki hallgatók önállóbbak

A hallgatók 29 százaléka dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat, költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre, szakmai programokra, vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt – áll egy friss felmérésben. A vidéken élő diákok hamarabb állnak a saját lábukra és kezdenek dolgozni, aktívabbak, mint a fővárosiak.

Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, étkezés, kollégium vagy albérlet együtt hatalmas költség és akkor még egy moziban sem járt a diplomájáért küzdő fiatal. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) arra volt kíváncsi, hogy a diákok honnan teremtik elő a tanulmányaikra, illetve a megélhetésükre fordítandó pénzt. A felmérés adatai azt mutatják, hogy a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának tudják a szülők teljes egészében fedezni a képzés költségeit, 29 százalék egyedül teremti elő az összeget, 12 százalékuk pedig diákhitelből fizeti. 13 százalék azon hallgatók aránya, akik a szülői segítség mellett maguk is hozzátesznek valamennyit a költségekhez.

A járulékos költségeket, mint például a tankönyvek, a szülők alig több mint negyede tudja fedezni gyermekének. A lakhatás valamivel könnyebb, hiszen a főiskolai évek alatt a megkérdezett hallgatók több mint fele még otthon lakik, a nappali tagozatosok 14 százaléka pedig kollégiumi ellátásban részesül. A lakhatási költségeket a nappali tagozatos hallgatók kétharmadánál a szülők állják.

Az étkezésről, utazásról, telefonköltségekről azonban a megkérdezett hallgatóknak már 65 százaléka teljes egészében, vagy részben önmaga gondoskodik. A szórakozás az a terület, ahol a fiatalok a legönállóbbak, közel háromnegyedük ezt már egyedül finanszírozza, és csupán a szülők 12 százaléka száll be a bulik költségeibe.

A MÜTF a felmérés nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a hallgatókat nagymértékben megterhelheti a tanulási költségek előteremtése. Sok időt és energiát emésztenek fel az olyan alkalmi vagy diákmunkák, amelyek nem kapcsolódnak szervesen az adott hallgató tanulmányaihoz, így a későbbiekben szakmai tapasztalatként sem segítik az elhelyezkedést.

A főiskola ezért kidolgozott egy országosan egyedülálló koncepciót: a tandíjat nem kell kifizetnie annak, aki a főiskola által közvetített, szakmailag is releváns gyakorlati helyen azt ledolgozza – írják az fn.hu-nak eljuttatott közleményükben. Ezáltal a hallgató idejét nem veszi el az értékes szakmai gyakorlattól, hanem karriere megalapozása közben keresheti meg a tanulása költségeit. Az álláslehetőségek egy részét iskolaszövetkezeten keresztül szerzi a főiskola, illetve az intézmény saját céges kapcsolatrendszerét is felhasználják erre a célra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik