Pénzügy

Valóban érték a diploma?

admin
admin

2009. 07. 27. 06:30

A most felvételiző fiatalok egy része nem tudja, hogy a diplomaszerzés után valójában mit is fog csinálni, miből áll majd a munkája. A legnépszerűbb szakokra sokan azért jelentkeznek, hogy kitolják a döntést, és még kapjanak három vagy öt évet „önmaguk megtalálására” – vallja a karrier-tanácsadó. Ám emellett egyre inkább jellemző a tudatos választás is: aki orvos vagy mérnök lesz, általában biztos állást remél – ha nem is Magyarországon.

„Az idei magas jelentkezőszám egyik oka az is lehet, hogy egyre több fiatal rájött: a diploma biztonságot ad, a papírral a kezében kevésbé fenyegeti a munkanélküliség. És emellett természetesen magasabb fizetésre is számíthat” – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője az FN-nek. A tanácsadó hozzátette, hogy a jelenlegi válság addigra valószínűleg már véget ér, amikor a mostani gólyák végeznek. Akkor viszont majd azzal kell szembenézniük, hogy még több embernek lesz diplomája, és a munkaerőpiac komolyan szelektálni fog közöttük.

Gyakorlat vs. elmélet

Egyre több cég érti meg, hogy a felsőfokú végzettség nélküli dolgozók is el tudnak látni olyan feladatokat, amelyekre korábban csak diplomásokat alkalmaztak. Például van olyan szolgáltató központ, amely ma már inkább az idegen nyelveket beszélő, középfokú végzettségű munkavállalót veszi fel, nem pedig a „túlképzettet”.

Az első alapszakos évfolyam az idén végez az egyetemeken és a főiskolákon. A cégek még nem igazán tudják, hogy miben különbözik ezeknek a fiataloknak a képzettsége a korábbi, ötéves oktatásból kikerülő társaikétól. A bolognai rendszer lényege abból áll, hogy az alapszak (bachelor of science – BSc) inkább gyakorlatorientált, majd erre épül a tudományosabb mesterképzés. „Vannak már ma is olyan vállalatok, ahol előnyt élvez majd egy BSc-t végzett frissdiplomás, ám a nagy részük nem tartja őket olyannyira felkészültnek, mint azt, aki öt évig tanult” – mondta a tanácsadó.

A cégek „feketelistával” toboroznak

Juhos Andreát nagyon meglepte, hogy a turizmus-vendéglátás alapszakra még most is ilyen sokan jelentkeztek, nem ijedtek meg attól, hogy ezt a területet rendkívüli módon sújtotta a recesszió. A legjobb képességű diákok jutottak be: az országban hat helyen 400 pont felett kellett teljesíteni a jelentkezőknek, 451 pont jelentette a belépőt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nappali, államilag támogatott képzésére, a költségtérítésesen pedig 435 pontnál húzták meg a vonalat – olvashatjuk a Felvi.hu-n. A Budapesti Gazdasági Főiskolán is hasonlóan magas ponthatár született: az államilag támogatott képzésben 427, a fizetősön pedig 421.

A gazdálkodás és menedzsment, a pénzügy és számvitel, illetve a kereskedelem és marketing is a legnépszerűbb tíz szak között végzett. Az elsőre például másfélszer annyi fiatal jelentkezett, mint egy évvel korábban. Pénzügy-számvitel alapszakra a BCE-n született a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott képzésre 452, költségtérítésesre 400 pontra volt szükség a bejutáshoz. 17 költségtérítéses és távoktatásos képzésre viszont elég volt a minimumpontszám (jelenleg 160) elérése is.

A tanácsadó szerint a gazdasági szakokkal könnyebb az elhelyezkedés, ám csak akkor, ha neves egyetemen vagy főiskolán végzett a frissdiplomás. „A cégeknek van egy ’listájuk’ arról, hogy mely intézményekből vesznek fel szívesen új munkaerőt, és melyek azok, ahonnan csak a legvégső esetben választanak. A nyertesek között van például a Corvinus vagy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, a feketelistás iskolák nevét azonban soha senki nem fogja elárulni” – mesélte.

Van, ami életpályát jelent

Az orvosi egyetemekre hagyományosan nehéz bekerülni, hiszen nagyon magas a ponthatár. Az általános orvosi alapszakra a Semmelweis Egyetemre 437, Debrecenbe 420, a pécsi és a szegedi intézménybe pedig 421 pontot kellett elérni a felvételizőknek. A pszichológus is évek óta népszerű szak. Juhos Andrea szerint nem képeznek olyan sokat a lélekgyógyászokból, hogy ne tudnának elhelyezkedni. „Minden iskolába, családsegítőbe, hospice szolgálathoz kellene egy pszichológus, de a verenyszférában is jól boldogulhatnak. A cégeknél személyzetisként, HR-vezetőként, illetve kutatókként is dolgozhatnak” – mondta.

A természettudományi képzésekre alig jelentkeztek többen, mint a korábbi években. Ennek ellenére magas pontok is születtek: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) költségtérítéses fizika alapszakára 400, a matematikára 421 ponttal lehetett csak bejutni, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a nappali, államilag támogatott biológia alapszakon pedig 357 pontra volt szükség.

A mérnök informatikus szakra is jóval nehezebb volt most bejutni: az államilag támogatott nappali képzésre a BME-n 366, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen viszont 435 pontot kellett elérni. A tanácsadó felhívta a figyelmet, hogy ennél a szaknál találkozik a kereslet és a kínálat, az informatikusok nagyon könnyen el tudnak helyezkedni. Külföldön is rengeteg lehetőségük van, hiszen a legtöbben jól beszélnek angolul – hiszen ezen a nyelven programoznak.

Pályakövetéssel a rossz döntés ellen

A kommunikáció alapszak ponthatárát 19 helyen is 400 pont felett állapították meg, a legmagasabb a BME-n, 439 pont. Ám már az idén végző rengeteg kommunikációs szakember sem fog könnyen elhelyezkedni, mégis nagyon sokan vágyódnak a mostani gólyák közül is a médiába. Az Educatio Kft. által fejlesztett Diplomás Pályakövetési Rendszer – amely néhány éven belül elindulhat – segítségével a jövőben tükröt lehet majd tartani a divatszakokra jelentkező és azt elvégző fiatalok elé, hogy lássák: kicsi eséllyel és nagy szerencsével dolgozhatnak csak a szakmájukban. A jogászokkal a tanácsadó szerint kissé más a helyzet: ugyan lassan velük is Dunát lehet rekeszteni, ám a képzettségük miatt több lehetőségük van a munkaerőpiacon, mint egy bölcsésznek.

Juhos Andrea nincs meggyőződve arról, hogy akik most a gépészmérnöki alapszakra bejutottak, valóban ezt is akarják csinálni. „Bár már sokan rájöttek, hogy kurrens szakma, még mindig gyakori, hogy a jelentkezési lap ötödik-hatodik helyén beírják a diákok, azzal a felkiáltással, hogy ’ha máshova nem is, oda úgyis felvesznek’. Ha pedig nem azon a területen helyezkedik el valaki a végzés után, amit tanult, akkor hiába költött rá az állam.” A szülő és az iskola felelőssége, hogy terelgesse a diákot, ám nem szabad helyette dönteni. Ugyan egy 18 éves gyereknek nem kell még tudnia, hogy agysebész lesz-e. Csak annyit , hogy jó irányban indult-e el – vallja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.