A múlt év egyik nagy botránya volt az M30-as autópálya Szikszó-Miskolc szakaszán történt földcsuszamlás, amit Lázár János egyértelműen a kivitelező cégnek rótt fel. Az építési és közlekedési miniszter beszólásaival forrón tartott sztori végén a megcsúszott, 15 méter magas rézsűt teljesen lebontották, több milliárdos költséggel oldották meg az állékonyság és a vízelvezetés problémáját. A lapunknak akkor kitálaló geológus szerint az lett volna a csoda, ha nem csúszik meg a rézsű, és ennek kapcsán a sztrádaépítések rendszerszintű hibáját, a megrendelő állam pazarló gyakorlatát ecsetelte. Az autópályaépítések nincsenek rendesen előkészítve, nem végzik el a földtani veszélyforrások felméréséhez szükséges geológiai vizsgálatokat. Így történhet meg, hogy simán átvezetnek utakat földcsuszamlásos területeken, és az M30 esete egyáltalán nem egyedi.
50 méteres darabon csúszott meg a föld
Úgy fest, ilyesmi történt a legnagyobb futó, mintegy 800 milliárd forint költségűre tervezett sztrádaprojekt, az M1-es autópálya Bábolna-Budapest közötti szakaszának kétszár 3 sávosra (intelligens leállósávval) bővítése során is. A területet jól ismerő szakértő arról számolt be lapunknak, hogy április elején
Bár méréssorozatok, hivatalos adatok nem álltak rendelkezésére, de annyi látható, hogy a földtömeg a vízelvezető árkot már összenyomta és félő, hogy az úttestre csúszhat. Annak a következményeire pedig nem jó gondolni: a tereléses szakaszon így is vontatottan halad a forgalom, a legkisebb technikai malőr is több kilométeres torlódást okoz.
