Az Európai Unióba irányuló orosz energiaimport teljes megszüntetését tűzte ki célul 2027 végéig Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos – ennek alapján a tagállamoknak két és fél éven belül teljesen le kell válniuk az orosz fölgázról, kőolajról és nukleáris fűtőanyagról. Az Európai Bizottság (EB) május 6-i ülésén az energiafüggőség megszüntetése érdekében egy részletes útmutatót is elfogadott, amely szerint:
- az Oroszországból importáló tagállamoknak 2025 végéig kötelező lesz egy leválási tervet kell kidolgoznia az orosz olaj, gáz és nukleáris fűtőelem vonatkozásában.
- A meglévő hosszú távú gázvásárlási szerződések alapján 2027 végéig a bizottság megtiltja az orosz vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz behozatalát. Ezzel a meglévő orosz eredetű gázimport kétharmada eshet ki a rendszerből.
- Az új szerződések és a meglévő azonnali (spot) szerződések alapján 2025 végétől megtiltják az orosz gáz behozatalát. Ezzel a meglévő orosz eredetű uniós gázimport mintegy egyharmadát lehet kiiktatni.
- 2027-ig teljesen leállítják az orosz kőolajimportot.
- Az orosz nukleáris fűtőelemek, dúsított urán és egyéb nukleáris anyagok esetében új korlátozásokat vezetnek be.
Jørgensen azt is kiemelte, hogy az EB segítséget nyújt majd az érintett tagországoknak a leválásban. Emellett az unió jogi konstrukciót dolgoz ki, hogy a hosszú távú szerződésekkel rendelkező uniós vállalatokat nem lehet majd felelősségre vonni amiatt, ha felbontják a szerződéseket.
A friss uniós cselekvési terv nem tartalmaz újdonságot, inkább folytonosságot tükröz. Az Európai Unió az orosz import kőolajjal és földgázzal szemben már számos szankciót hozott az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta.
Az Unió 2022 májusában kezdeményezte a REPowerEU nevű stratégia megvalósítását, melynek alapvető célja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés megszüntetése. A 2027-es céldátum már ebben a csomagban megjelent, de akkor konkrét döntés nem született arról, hogy kitiltanák a közösség területéről az orosz energiahordozókat. Ennek egyik oka az lehetett: akkoriban még nem látszódott, hogy a tagállamok milyen ütemezéssel képesek megszabadulni az orosz függőségtől – azóta bebizonyosodott, hogy az érintett országok nagy részének ez viszonylag rövid időn belül sikerült.
A másik hátráltató tényező az volt, hogy az EU ezidáig a korlátozó intézkedések (szankciók) eszközével lépett fel az orosz energiaimporttal szemben, ám az uniós előírások szerint a szankciók elfogadásához egyhangú döntés szükséges a tagállamok között. Előbb a magyar, majd 2023-tól kezdve a szlovák kormány is igyekezett akadályokat gördíteni a korlátozások elé, illetve kivételeket harcolt ki: a magyar fellépésnek köszönhető például, hogy a vezetéken keresztül érkező olajra nem vonatkozik az orosz kőolaj uniós kitiltásáról szóló szankció.
Jørgensen bejelentése nyomán azonban most az EB megkerülte a szankciós politikát – egy jogi „trükk” segítségével az orosz energiamport megtiltását a kereskedelmi szabályozások közé sorolták és a már meglévő REPowerEU csomagot egészítenék ki az új döntési csomaggal.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak még Szlovákiával együtt sem lenne lehetősége, hogy az Európai Tanácsban megvétózza a tervezetet.
Nem véletlen tehát, hogy az uniós energiaszigor a magyar kormány heves ellenállásába ütközik. Szijjártó Péter külügyminiszter például kijelentette, hogy orosz forrás nélkül évente 600 milliárd forinttal nőhet az energiaimport költsége, miközben a kormányfő azzal „riogatott”, hogy a brüsszeli döntés nyomán a magyar lakosság búcsút inthet az alacsony rezsiáraknak.
Masszív amerikai nyomás áll az orosz gáz eltüntetése mögött
Érdemes tudni, hogy az Egyesült Államokból tankerhajókon érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) az ukrajnai konfliktus kirobbanása után kulcsszerepet játszott abban, hogy az uniós tagállamok többsége – köztük Németország, Ausztria és Lengyelország – teljesen levált az orosz gázforrásokról. Míg 2021-ben az EU gázfogyasztásának 45 százalékát még orosz forrásból fedezték, addig 2022 és 2023 között Oroszország részesedése az Unió gázimportjából 15 százalék alá csökkent. Eközben az amerikai LNG-import aránya az Unióban 10 százalék alatt volt a háború előtt, ez 2023-ra 40 százalék körüli szintre ugrott. Az exportmennyiség ez idő alatt körülbelül 50 milliárd köbméterrel bővült, ami több mint 200 százalékos növekedés.
A májusban belengetett EU-s tiltás kétféle típusú orosz földgázra vonatkozik.
