Több tízezerrel kevesebb teljes árú Budapest-bérletet adnak el havonta a tarifaközösség március elsejei bevezetése óta – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Népszava kérdésére adott válaszaiból.
Az értékesítési eredmények alapján az látszik, hogy „az eladott Budapest-bérletek száma 2024 első felében havi szinten körülbelül 250-270 ezer darab volt, míg 2023 azonos időszakában ez az érték havi szinten csaknem 340-360 ezer körül mozgott”. Ez havi 70-110 ezerrel kevesebb bérlet eladását jelenti, ami a március elsejével 8950 forintra csökkentett bérletárral számolva 626-984 millió forintos bevételkiesést jelentene (a tarifaközösség előtti 9500 forintos árral számítva még ennél is többet).
A BKK nem tagadja, hogy a csökkenés hátterében az új tarifaközösség áll: az agglomerációból Budapestre közösségi közlekedéssel utazóknak a korábbi két bérlet helyett elegendő Pest vármegyebérletet vásárolniuk (felnőtteknek 9450 forintért), jelentősen csökkentve pénzügyi terhüket. Ez a teljes Budapest-bérletes ügyfélbázis körülbelül 15-18 százalékát teszi ki az általuk közölt adatok szerint.
Ennél jóval drámaibb a visszaesés a BKK kedvezményes bérleteinek értékesítésében. A diák-, és nyugdíjasbérletekről a cég azt írta, hogy „a kölcsönös bérletelfogadás márciusi bevezetése óta folyamatosan csökken: a BKK jelenleg havi mintegy 20-25 ezer darabot ad el belőlük, míg ez a mennyiség 2023 első felében elérte a havi körülbelül 200-220 ezer darabot”.
A köz- és felsőoktatásban tanulók a korábbi 3450 forint helyett 945 forintért válthatják meg a MÁV-Volánbusz bérletet, amivel az agglomerációs és a budapesti közösségi közlekedést használhatják, 1890 forintért pedig az ország egész területén igénybe vehetik azt. Csakhogy közben a főváros közösségi közlekedési cégének bevételeit erősen megnyirbálja.
A BKK nem közölt erre vonatkozó adatot, de ha 200 ezer hiányzó eladással számolunk a kedvezményes bérleteknél, akkor az havi 690 millió forintos bevételkiesést jelent a cégnek, illetve a fenntartó fővárosi önkormányzatnak. A két bevételcsökkenés együtt már meghaladja a havi 1,5 milliárd forintot. Amin azért nem sokat segít, hogy a BKK kiemeli „a 2500 forintos napijegyből viszont átlagosan 10-20 százalékkal többet adnak el most, mint 2023-ban”. Tegyük hozzá: a felek havonta elszámolnak, a vármegye-bérleteladás bevételéből a BKK is részesül.
A BKK válaszában azt írja, hogy a menetdíjbevételek és a szociálpolitikai menetdíj-támogatás bevételeinek alakulásáról 2024. áprilisig rendelkezik lezárt főkönyvi eredményekkel. A cég szerint az adatok azt mutatják, hogy a menetdíjbevételt tekintve a januári és a februári átlag 1-1 milliárd forinttal volt magasabb a 2023 azonos időszakában kapotthoz viszonyítva, márciustól azonban (a fent részletezett hatások alapján) havonta 500-600 millió forintos visszaesés tapasztalható.
A tarifaközösségből adódó veszteséget részben pótolja a szociálpolitikai menetdíj-támogatásból származó bevétel növekedése, amelynek révén márciustól a kölcsönös bérletelfogadásnak és bevételmegosztásoknak köszönhetően havonta átlagosan 800-900 millió forint pluszbevétel keletkezik. A BKK szerint ha összevetjük a két bevételsort, az látszik, hogy a március–áprilisi időszakban havonta átlagosan 200-300 millió forintos többlettel zártak 2023-hoz mérten
– értékelnek a lapban.
