Magyarországon kimondottan magas a hazautalások nagysága a régiós országokhoz képest. Az elmúlt 10 évben a GDP 2-3 százalékát tették ki a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai.
A 2010-es évek alatt folyamatosan növekedett a hazautalások nagysága: a 2014-es 2,4 milliárdról 2018-ra megközelítette az 5 milliárd dollárt. Ezt követően, valószínűleg a Covid-járvány miatt, visszaesés következett be, és a 2021-es adat szerint már csak 3,5 milliárd dollárt, 2022-ben pedig 3,8 milliárd dollárt (akkori árfolyamon közel 1420 milliárd forintot) utaltak haza a külföldön dolgozók.
– idézi a növekedés.hu Szabó Barnát, az Egyensúly Intézet vezető közgazdászát.
Az EU-s források lehívása, a politikai viták és forrásbefagyasztások nélkül is, ciklikusságot mutat, a hétéves költségvetés jellege és a pályázatok ütemezése miatt. Az FDI-beáramlások pedig egy kis, nyitott, fejlődő gazdaság esetén kifejezetten érzékenyek a világgazdaság hangulatingadozásaira.
Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született.
Magyarországon a ki-és bevándorlás dinamikáját alapvetően a hazai és az eurózóna, valamint az Egyesült Királyság gazdaságainak relatív helyzete határozta meg az elmúlt évtizedben. A 2023-2028-as periódus így összeségében nullához közeli, enyhe negatív hatással lesz a magyar munkaerő-kínálat nagyságára – számolt be a hazai elvándorlás várható trendjeiről Szabó Barna.
A külföldön élő magyarok számának csökkenésével, várhatóan a hazautalások nagyságának apadására számíthatunk. A 2022-es 3,8 milliárd dollárról, 2028-ra 3,6 milliárd dollárra esik a külföldön élő magyarok által hazautalt források nagysága.
