A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió (beleszámítva Ausztriát, Németországot, Ukrajnát és Görögországot is) valamint a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. Az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti – olvasható a dokumentumot ismertető sajtóközleményben.
Emelkedő adóterhek, megugró infláció
Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.
2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció. Az elmúlt időszak inflációs tendenciáit H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalja össze: „Az elmúlt időszakban a CEE-régióban a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben a régió átlagos inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Az Európai Unió számos tagállamában a bérek növekedése meghaladta az infláció mértékét, ezért az életszínvonal szinten maradt vagy javult. Ezzel ellentétben Magyarországon az infláció különösen magasra szökött: a 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek, ami
6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt.
A magánszektor átlagos bérszintje tehát a régióban átlagosan 10 százalékkal nőtt, de az országok közötti különbségek és az inflációs szint változása miatt a hatások különbözőek. Például Horvátországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Lengyelországban az átlagos bérnövekedés meghaladta az inflációs rátát, míg Csehországban és Szlovákiában az inflációhoz igazított bérek a hazánkéhoz hasonló mértékben csökkentek. Magyarországon ugyanakkor a régióban a legnagyobb mértékű a reálbérek csökkenése, a vizsgált országok közül csak Kazahsztánban és Üzbegisztánban romlott a legjobban a fizetések vásárlóértéke – mintegy 10 százalék körüli mértékben.
Az infláció és az Ukrajnában zajló háború okozta energiaválság során fellépő deficites állami költségvetést a kormányok jellemzően új adók kivetésével próbálták konszolidálni; például Magyarország és Csehország extraadókat vezetett be bizonyos szektorokra.
Az áfánál rekorderek vagyunk, de nálunk a legkisebb a társasági adó
A foglalkoztatási adók terén jelentős eltérések figyelhetők meg Európa különböző országai között. Egyes államok, mint Bulgária, Magyarország, Románia és Ukrajna egységes személyi jövedelemadó-rendszert alkalmaznak, ahol az adókulcs 10–20 százalék között mozog. Más országok, például Ausztria, Németország, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia a progresszív adókulcsokat részesítik előnyben, ahol a legmagasabb adókulcs akár 50 százalékot is elérheti.
A társadalombiztosítási adók és járulékok, amelyek a munkáltatókat terhelik, átlagosan a bruttó bérek 16 százalékát teszik ki a régióban, de itt is nagyok a különbségek. A legalacsonyabb munkáltatói terhek Litvániában, Koszovóban és Romániában találhatók, ahol ez az érték legfeljebb 5 százalék, míg Ausztriában és Szlovákiában a munkáltatói hozzájárulások körülbelül 29–36 százalék között mozognak.
A bérszintek tekintetében a régióban jelentős eltérések vannak. A minimálbér Koszovóban és Moldovában kevesebb mint 260 euró, míg néhány volt jugoszláv országban, Albániában és Bulgáriában körülbelül 400-500 euró. A régió jelentős részén, mint például Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és a balti államokban a minimálbér úgy 700–1000 euró között van. Szlovéniában 1250 euró, míg Németországban és Ausztriában 2000 euró feletti a minimálbér összege.
Az általános forgalmi adó (áfa) terén az Európai Unió szabályozásai miatt a szabályok nagyrészt harmonizáltak, de az alkalmazandó adókulcsok jelentős különbségeket mutatnak a közép- és kelet-európai (CEE-) régióban. 2024-ben az általános adókulcsok átlagosan körülbelül 20 százalék körül voltak, míg Horvátországban és Magyarországon a normál áfakulcs 25 százalék és 27 százalék, ami kiemelkedően magas.
A társasági adó terén a régió országai általában 15–22 százalék közötti taokulcsokat alkalmaznak, de vannak kivételek, mint például
Hot topic: a globális minimumadó
Az Európai Unió a káros adóverseny és a multinacionális vállalatok nyereség átcsoportosításainak a megakadályozása érdekében bevezette a nemzetközi adózás terén az elmúlt 70 év legjelentősebb reformját: a globális minimális adót. Ezt a reformot a G20 és az OECD dolgozta ki, és a Pillar II keretrendszer néven ismerjük. Az EU 2022/2523-as irányelvének elfogadásával az unió tagállamai kötelesek ezt az irányelvet beépíteni a nemzeti jogrendszerükbe, amit számos ország, köztük Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Észak-Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia már meg is tett.
A globális minimumadó Magyarországon is életbe lépett 2024 januárjától a 2023. évi LXXXIV. törvény alapján, és hatálya alá tartozik minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – éves bevétellel működő multinacionális cégcsoport. A szabályozás joghatóságonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket (ETR) ír elő, ami nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és a speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket.
A magyar számvitelbe bevezették a halasztott adót, ami lehetővé teszi az adóterhek időbeli elosztását. Emellett a hazai vállalatok számára hozzáférhetővé vált egy úgynevezett „visszatérítendő” kutatás-fejlesztési adókedvezmény, amely ösztönzi az innovációt. A magyar jogszabályok több mentességi lehetőséget is biztosítanak a globális minimumadót illetően, mint például a CbCR safe harbour (ami bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségek alól mentesít), a multinacionális vállalatok kezdeti nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó mentesség, valamint a nagy méretű, kizárólag belföldön működő vállalatcsoportok számára nyújtott átmeneti mentesség.
