Gazdaság

Az EU-ban már csak Magyarország csüng az orosz gázcsövön, friss adatok

Lakos Gábor / 24.hu
Lakos Gábor / 24.hu
A 2022-es év májusától gyakorlatilag összeomlott az EU orosz gázbehozatala – számolta ki a Népszava az Európai Unió statisztikai hivatalának részletes kimutatásaiból.

Az uniós statisztikai adatok alátámasztják az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra.

Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. Ugyanakkor az érintett országok sem nem önszántukból hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Vlagyimir Putyin zárta el – emlékeztetnek a lapban.

Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget egyebek mellett Magyarország, Ausztria és Szlovákia is kihasználja.

Az Eurostat országonkénti gázbehozatali adatbázisa kissé foghíjas – például hiányzik a fontos német vagy osztrák adatsor és néhány más állam adatát is csak becsülni lehetett -, a folyamatok érzékeltetésére tökéletes.

Az érdemi adatot szolgáltató 18 tag – valamint az azóta kiváló Egyesült Királyság – a 2019-es csúcsévben közel 98 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. Ezzel szemben 2023-ban már csak 37 milliárd köbméter érkezett az ukrajnai agresszortól. Viszonyításképp: az EU összesített, szintén folyamatos esést mutató gázigénye tavaly körülbelül 350 milliárd köbméterre rúgott.

A listán szereplő, Magyarországhoz hasonló helyzetű államok közül a cseh behozatal például több milliárd – 2001-ben még közel 14 milliárd – köbméteres behozatala 2023-ra 206 millió köbméterrel lényegében lenullázódott. Csehország azért is fontos példa, mert

a kormánypropaganda a váltás fizikai akadályai közé sorolja, hogy Magyarországnak nincs saját tengerpartja. 

A Lengyelországba irányuló, 2021-ig évi 12-13 milliárdos orosz gázbevitel szinte teljességgel lenullázódott.

A szlovének korábban évi néhány százmillió, illetve a lettek és a románok hagyományosan 2-3 milliárd köbméteres orosz behozatala tavaly lényegében szintén lenullázódott, de a 2023-as bolgár mennyiség se maradt sokkal több. Ugyanez mondható el az észt és litván vezetékes szállításokra, ahová ugyanakkor, szintén jelképes mennyiségben, de érkezik orosz LNG.

A vezetékes gázszállítás két kakukktojása (a listán nem szereplő Ausztria mellett) Magyarország és Szlovákia. Hozzánk a 2022-es, 6,6 milliárd köbméter után tavaly 7,2 milliárd köbméter keleti gáz érkezett, míg északi szomszédunk mennyisége 3,6 milliárdról 3,9 milliárdra nőtt. Igaz, korábban Pozsony és Bécs szintén világos leválási menetrendet hirdetett.

Az EU a kieső orosz szállításokat norvég, algériai és azeri vezetékes gázzal, illetve egyesült államokbeli, katari, algériai és nigériai LNG-vel váltotta ki. Mivel az LNG kikötői ára általában alacsonyabb az irányadó, holland tőzsde szintjénél, aminél viszont orosz vezetékes gázárunk általában magasabb, szinte bizton állítható, hogy

ennél Magyarország is olcsóbban juthatna LNG- hez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik