A kormány december 29-én bejelentette, hogy átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére, februári kifizetéssel. A cél ezzel az, hogy még az idén elérje a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 71,8 százalékát. Annyit lehet még tudni, hogy az egyes pedagóguskategóriáknál megemelték a legkisebb béreket, méghozzá 17,2 százalék és 32,2 százalék közötti mértékben. Hogyan jöhet ki az átlagos 32,2 százalékos emelés? A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökét, Gosztonyi Gábort kérdeztük.
Miből állhat össze az átlagosan 32,2 százalékos emelés?
A jogszabály szerint januártól az illetmények minimumát emelik csak, a maximumokat nem. Ez ezt jelenti, hogy
- a gyakornokok esetében 400 ezer forint helyett 528 800 forint (+32,2 százalék),
- Pedagógus I. fokozatban 410 ezer helyett 538 ezer forint (+31,2 százalék),
- Pedagógus II.-ben 430 ezer helyett 555 ezer forint (+29 százalék),
- a mesterpedagógusoknál 520 ezer helyett 630 ezer forint (+21,1 százalék),
- a kutatótanároknál pedig 640 ezer forint helyett 750 ezer forint (+17,2 százalék) lesz az illetményminimum.
Bár fölfelé el lehet térni a fenti számoktól, ha csak ezt a számsort nézzük, akkor is adódik a kérdés, hogyan lesz ebből átlagban 32,2 százalékos emelés.
Nem átlagos 32,2 százalékos egyéni bérszínvonal-emelésről van szó, hanem 32,2 százalékos bértömegemelésről
– mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A bértömeg tartalmazza a bruttó béreket összesen és a munkáltatói járulékot (vagyis a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót). Gosztonyi Gábor kifejtette, ebből a 32,2 százalékos bértömegemelésből kell kigazdálkodni:
- kategóriánként a legkisebb bérek megemelését,
- a 20 százalékos esélyegyenlőségi illetményt (ezt olyan intézményekben kell biztosítani a dolgozóknak, ahol 10 százaléknál nagyobb a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya),
- a mesterfokozatú tanárok jogszabály biztosította +2 százalékos,
- a hiányszakmákban dolgozók (matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakosok) +4 százalékos illetményét,
- továbbá a minimálisnál többet keresők illetményemelését.
Ahogy ő látja, ami a kötelezők (a minimumösszegek megemelése, az esélyegyenlőségi illetmény, illetve 2–4 százalékos plusz illetmények) után marad, azt tudják felosztani még béremelésre. És az egész átlagának kell 32,2 százalékos bértömegemelést hoznia januártól.
Miért éppen 32,2 százalékos emelés kell átlagban?
Becslések szerint a 32,2 százalékos emelés ahhoz kell, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér 71,8 százalékát idén. Azt egyébként még nem lehet tudni pontosan, hogy mennyi volt tavaly a diplomás átlagkereset (csak március végére várható ez az adat), és természetesen azt sem, hogy mennyi lesz idén. A kormány adataiból számítva
- 2023-ban körülbelül bruttó 508 717 forint lehetett a pedagógusok átlagbére, amíg a diplomás átlagbér előzetesen kalkulált értéke 849 060 forint.
Ebből kiindulva a pedagógusok átlaga a diplomás átlag 59,5 százalékát tehette ki tavaly. Ezt az arányt kell feltornázni az idén úgy, hogy közben a diplomás átlagkereset is nőni fog 2024-ben. A diplomás átlagbérnél 936 513 forintos átlagot becsültek erre az évre, így a kormány vállalásának eléréséhez a pedagógus-átlagbérnek legalább 672 416 forintra kell emelkednie – ekkor teljesülhet az, hogy a pedagógusok átlagbére a diplomás átlag 71,8 százalékára nő az idén.
Gosztonyi szerint van némi kapkodás a szűkös határidők miatt – az például már biztosra vehető, Az már ismert, hogy a határidőt január 22-éről kitolták január 30-ára, elvileg tehát kedden minden érintettnek meg kell kapnia az új kinevezését, illetménybesorolását.
Január 31-én délután lesz egy újabb egyeztetés a szakszervezetek és az oktatási államtitkárság között, új információkkal utána tud majd szolgálni a Pedagógusok Szakszervezete.
Szükség lehet kiegészítő emelésekre
A PSZ-hez eddig csordogáló adatokból, a már megkapott új szerződésekből azt látják, hogy csak a bérkategóriák alját emelték meg például az önkormányzati fenntartású óvodáknál, ahova már múlt hét pénteken beérkeztek új szerződések. Néhány tankerületi új kinevezésnél szintén azt látják, hogy a pedagógus I. és a pedagógus II. kategóriában a jogszabályban rögzítetten megemelt kötelező minimumot adták csak meg a kollégáknak.
Ha ebben nem lesz változás kedden, illetve szerdán délelőtt, akkor ezt számon fogjuk kérni az államtitkártól a találkozón, hiszen a kormányzati közlések másról szóltak – mondta Gosztonyi Gábor.
Mivel csak az illetményminimumokat emelték meg, a maximumokat nem, ebből az eddiginél is nagyobb bértorlódás lehet a PSZ alelnöke szerint. Nagyobb különbségtétel, széthúzottabb bérmezőny szerinte talán a 2025 szeptemberétől életbe lépő teljesítményértékelési rendszer alapján lehet, melynek részletei még nem ismertek.
Jelenleg senkinek sincs fogalma arról, hogy mit jelent majd a valóságban a 32,2 százalékos átlagos béremelés, és arról sem, hogyan fogják a diplomás átlagbér 71,8 százalékára felzárkóztatni a pedagógusbéreket.
Gosztonyi arra számít, hogy az alsóbb kategóriákban lehet 32,2 százalék feletti emelés, hogy a szánalmasan alacsony kezdő béreket felhúzzák. Úgy véli egyébként, hogy a 32,2 százalékos bértömegnövelés nem lesz elég ahhoz, hogy a 71,8 százalékos célt elérjék, kellenek majd kiegészítő emelések is, talán tavasszal és ősszel. Ezt nyilvánvalóan segíti az Európai Uniótól kapott pénz, amit csak bérköltségre lehet felhasználni.
Az alelnök szerint a kormánynak elemi érdeke, hogy teljesítse ezt a vállalását. Egyelőre azonban mindenki azt várja tűkön ülve, hogy megkapja az új munkaviszonyáról, fizetéséről szóló papírját.
