„Ki kell adni a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat, így végre megtudhatjuk, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal” – nyilatkozta a Népszavának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki hivatalos úton nem jutott hozzá ezekhez az adatokhoz, ezért az önkormányzat beperelte a hivatalt, a bíróság pedig első fokon úgy döntött, hogy ezek a dokumentumok nem számítanak döntéselőkészítő anyagnak, nyilvánosságra kell hozni az adatokat.
A lap szerint a MEKH nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva.
A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. A vezetékek avulása nem csupán kapacitáshiányban, a sorozatos csőtörésekben, hanem az országszerte meglévő – olykor 40–45 százalékos – hálózati vízveszteségben is látványossá vált. Tüttő Kata szerint a kormány a vízdíj befagyasztásával nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet, márpedig ebből fővárosnak csak 2023-ban 10 milliárd forint vesztesége keletkezett – olvasható a Népszavában. Tüttő szerint a kiperelt adatok egy kártérítési per alapját képezhetik majd, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthat a főváros.
