A világon Kína, Európában pedig Magyarország lesz a piacvezető az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban – ilyen és hasonló nagyratörő tervek bontakoznak ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve tárcája közleményeiből. A kormány arra épít, hogy a Magyarországon megtelepedő akkugyárakból látnák el az európai autógyártókat, ami megkerülhetetlenné teszi hazánkat az európai gazdasági fejlődésében. Nem mellesleg a kormányzat a beáramló működőtőkétől várja a gazdasági növekedést, ami az uniós pénzek elapadásával együtt tűnt el mostanában.
Lassan nem marad olyan térség Magyarországon, ahol ne működne vagy épülne az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyár, vagy ne terveznének ilyen jellegű beruházást: akkumulátor-, illetve katódgyárat, összeszerelőüzemet vagy az előbbieket kiszolgáló részegységgyártókat. A külügyi tárca befektetési szervezete, a HIPA ugyan cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra, hogy pontosan hol, mi és mekkora állami támogatással épül, de a 24.hu a híradások alapján
azonosított idehaza, ez 44 üzemet jelent, összesen 7170 milliárd forint értékben. Ez több, mint amennyi pénz (6860 milliárd forint) tavaly befolyt a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból.
Nemcsak szaporodnak, de egyre nagyobb befektetések is érkeznek a szektorba: 2022 elején 2800 milliárd forintnál tartottunk, tavaly augusztusban 6100 milliárdot mutatott a számláló, azóta pedig újabb ezermilliárd érkezett. Az idén jóformán nem telt el hét úgy, hogy ne jelentett volna be Szijjártó vagy a tárca valamilyen befektetést vagy az akkumulátorpiacot érintő fejleményt.
A világ tíz legnagyobb akkugyártójából négy már megérkezett: közülük a két dél-koreai (a Samsung és az SK csoport) termel is, a kínai óriás, a CATL megkezdte az építkezést Debrecenben, és ugyanott az ugyancsak kínai EVE Energy is bejelentett egy 400 milliárd forintos beruházást.
Ezzel azonban a sornak nincs vége, Szijjártó nemrég Pekingből konferálta be, hogy a top tízből hamarosan még két befektetési bejelentés várható. Az akkumulátorgyárak pedig vonzzák a kapcsolódó gyártókat, amint a táblázatunkban felsorolt három tucat cég között is látszik.
Ami az akkumulátoros beruházók összetételét illeti, döntő fölényben vannak az ázsiai cégek:
- a negyvenből 21 beruházás dél-koreai (2561 milliárd forint),
- van egy dél-koreai–japán (270 milliárd forint),
- 8 kínai (csaknem 4015 milliárd forint),
- és 4 japán (mintegy 38 milliárd forint).
Összegszerűen tehát a kínai beruházások vezetnek, amiben jelentős szerepe van a 3 ezer milliárd forintból megépülő debreceni CATL-gyárnak. Ez egymaga 320 milliárd forint állami támogatást kaphat kínai sajtóhírek alapján.
- Van még két német (96,05 milliárd forint), egy norvég (32 milliárd forint), egy spanyol (850 millió forint), egy amerikai (1,1 milliárd forint) és egy amerikai–japán beruházás (157,5 milliárd forint) is.
Az alábbi lapozható térképen térségenként is nyomon követhetőek a hazai akkumulátoripari beruházások.
Az ismert adatok alapján 586 milliárd forint állami támogatás már biztos, de akadnak olyan beruházások is, amelyeknél EU-s jóváhagyás is kell a tervezett, jelentős összegű támogatáshoz, például az ácsi katódgyárnál. Állami támogatást egyébként nem mindegyik beruházásnál találtunk. De azt se felejtsük el, hogy nemcsak direkt támogatásként jöhet a beruházást megkönnyítő kormányzati hátszél, hanem például abban a formában, hogy állami pénzen építik ki vagy fejlesztik az infrastruktúrát (a villamoshálózatot, vízhálózatot például), mint ahogy megtörtént a gödi Samsungnál, vagy ahogy tervezik a debreceni BMW-gyár területén létesülő akkumulátor-összeszerelő üzemnél, ahol a költségek mintegy 40 százalékát a magyar kormány fizetné.
A beruházások elméletileg mintegy 20 ezer munkahelyet teremtettek, illetve teremthetnek – az azonban nem ismert, hogy ez hány magyar munkavállalót és hány vendégmunkást jelenthet. A Samsungban például egy korábbi jelentés alapján csupán a dolgozók fele magyar, és alig vannak köztük helybéliek, Iváncsán pedig sok a dél-koreai munkás.
Másfél tucat gyár már termel, négynél nem találtunk információt arról, biztosan megindult-e már a gyártás, van, ahol a tesztüzem zajlik elvileg, és akad, amit idén júniusban adtak át. A többinél vagy már elkezdték a beruházást, vagy még csak a bejelentés történt meg, esetleg az sem, csupán az előkészületek alapján sejthető, hogy akkugyár épül. A már meglévő gyáraknál jellemző a bővítés, de például a Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyára még el sem készült, a külügyminiszter tavaly máris egy kétszer akkora beruházásról egyeztetett a céggel, amelynek két tulajdonosát egyébként nemrég Kínában házi őrizetbe vették.
Ahol már működnek az akkugyárak, ott fénysebességgel nő az árbevétel és a profit, a tavalyi mérlegek alapján úgy fest, a dél-koreai Samsung, illetve a két gyárat működtető SK csoport tulajdonosainak sincs okuk panaszra. Annál inkább azoknak, akiknek a közelébe telepítették (vagy telepítik) a gyárakat – általában úgy, hogy a lakóknak előzetese „elfelejtenek” szólni, mint a gödi Samsungnál és az iváncsai SK gyáránál. A helybéliek hiába tiltakoznak, úgy tűnik, semmi sem állhat a kormány tervei útjába. Ácson egyenesen letagadták, hogy akkugyár épülne, aztán kiderült, hogy katódgyár létesül. Győrszentivánban még nem vallott színt a kormány, illetve a városvezetés, de folyik a terület kisajátítása, és a helyiek szerint az előkészületekből egyértelmű, hogy akkugyárat terveznek a szomszédos Audi kiszolgálására.
A beruházások közben is zajlik a titkolózás, ennek jegyében eltüntették például a debreceni akkumulátorgyárról készült szakértői tanulmányt, amelyben óriási vízfogyasztásról írtak. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján ugyanakkor új eljárásban kell vizsgálnia a Debreceni Törvényszéknek, hogy a környezeti kockázatok miatt leállítja-e a beruházást. A fótiak ügye is eljutott a bíróságig, civilek a kínai BYD elektromosautó-gyártó 10 milliárdos akkumulátor-összeszerelő üzemének beruházását próbálják leállíttatni.
Az akkugyárak rengeteg áramot és vizet használnak el, emiatt is van ok az aggodalomra, és a napvilágra kerülő baleseteket, szennyezéseket, környezeti terheléseket nézve is nagy árat fizethetünk a kormány akkumulátorgyár-nagyhatalmi törekvései miatt.
Nemcsak az előkészületeket igyekeznek titokban tartani, hanem később is nehéz információt szerezni a gyárakról, a termelésről és az előforduló problémákról. Pedig azokból sincs kevés. A Samsung akkugyár közelében mérgező anyagot találtak a kutakban, az akkuüzemekben lehettek már robbanások, szivárgások, tüzek, dolgozókat veszélyeztettek, sőt Bátonyterenyén az akku-újrahasznosítóban az ellenőrök is rosszul lettek. Iklad közelében pedig egy illegális akkulerakót fedeztek fel. Úgy tűnik, hogy a különböző engedélyeket illetően nincs egységes szemlélet, és mintha a hatóságok sem lépnének fel kellő eréllyel az engedélyeztetés és az ellenőrzések során. Belefér az is, ha egy-egy üzemrész engedély nélkül működik, a bírságok pedig eltörpülnek az üzemek gazdasági potenciáljához képest.
